Akár megtakarításunk, akár hitelünk van a piaci kamatok alakulása mindenképpen hatással van ránk. Egyrészről vannak olyan befektetések, melyek különösen érzékenyek a kamatkörnyezet alakulására, másrészről, ha lakáshitelünk van, a kamatemelkedés azzal járhat, hogy jóval nagyobb törlesztőt kell fizetnünk.
A különféle kincstárjegyek és államkötvények nagyon fontos befektetésnek számítanak az egyes kötvényalapok számára is, melyek az elmúlt években nagyon népszerűek voltak az emberek körében.
Korábban a kétszámjegyű hozamok sem voltak elképzelhetetlenek, tavaly viszont már csak 2-3 százalékra futotta.
A hozamemelkedés kifejezetten rosszul érinti majd a kötvényalapokat, ezért legyünk óvatosak, hiszen átmenetileg nagyobb veszteségbe is belefuthatunk. Főként azoktól óvakodjunk, amelyek 3 év feletti kötvényeket tartanak a portfóliójukban, mert itt a hozamok emelkedése hatványozottan fejti ki hatását.
Ha a hitelek frontjára tekintünk, akkor sem árt résen lennünk. Teljesen reálisnak tűnik az is, hogy idővel a lakáshitel kamatok, is elhagyják a mostani rekord alacsony szintjüket. Pontosan ezért, a komfortérzetünk akkor lehet nagyobb, ha egy hosszú távon rögzített (vagyis több hosszú kamatperiódusú) lakáshitel mellett tesszük le a voksunk. Ebben az esetben a kamatok változása egyáltalán nem érint minket, hiszen akár a hitel teljes futamidejére is rögzíthetjük a törlesztőnk nagyságát.
Ezzel szemben, ha rövid kamatperiódusú hitelünk van, akkor a törlesztőnk akár 3, 6 vagy 12 havonta is változhat, tehát teljes mértékben futjuk a kamatkockázatot. Márpedig azzal számolhatunk, hogy ha a kamatok 1 százalékkal emelkednek a törlesztőnk 8-9 százalékkal is drágulhat. Ugyan a rövid kamatperiódusú hitelek alacsonyabb törlesztője a kezdetben csábító, de bőven elég, ha a kamatok 2-3 százalékkal változnak, és máris jobban járunk a drágább, de kiszámítható hosszú kamatperiódusú hitellel.
A következő kalkulátor nagy segítséget nyújthat az Önnek megfelelő lakáshitel kiválasztásában!
Tény, hogy búcsút inthetünk az alacsony inflációnak, a friss januári éves áremelkedés 2,3 százalékos volt, éves átlagban a jegybank 2,4 százalékot valószínűsít. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy
a kamatok is emelkedni fognak,
hiszen az inflációnál alacsonyabb kamat csak ideig-óráig maradhat fent.
Márpedig jelenleg annak a furcsa helyzetnek lehetünk szemtanúi, hogy
a rövidtávra szóló kamatok még a jegybanki alapkamatot sem érik el.
Elég megnéznünk a 3 havi BUBOR alakulását, mely már a 0,3 százalékos szint alá is bezuhant, ugyanakkor a mindenki számára elérhető (intézményi) állampapírok is csupán 0,06 százalékos a hozamot biztosítanak 3 hónapos lejáraton.
Ugyan a rövidtávú hozamokat a jegybank intézkedései le tudják horgonyozni, azonban a hosszú hozamoknál más hatások is érvényesülnek.
Ez pedig oda vezetett, hogy nő a szakadék a rövid és hosszú hozamok között.
Amíg néhány hónapja a 15 éves államkötvény hozama éppen, hogy elérte a 3,3 százalékot, addig ma 4 százalék közelében mozog, ezzel ellentétben a 3 hónapos diszkontkincstárjegy 0,06 százalékon áll, szemben a december elején jellemző 0,4 százalékkal.
Érdekes, de 10 éves időtávon még arra a meglepő helyzetre is találunk példát, amikor a 3 hónapos diszkontkincstárjegy magasabb hozamot biztosított, mint a 15 éves államkötvény (főként a 2008-as válság okozott nagy kilengést).
Azonban átlagosan 1,5-2 százalékkal haladta meg a 15 éves hozam a 3 hónaposat, míg manapság már 4 százalékos az eltérés, ami történelmi csúcsnak számít.
Valószínű, hogy az átlaghoz fogunk közelíteni a jövőben, mégpedig úgy, hogy a rövid hozamok emelkednek majd meg jobban.
Ugyanakkor nem csak Magyarországra jellemző a hozamok meredek növekedése. Az egész Európában emelkedő infláció mellett most a különféle gazdasági és politikai kockázatok is nőnek, ami miatt a befektetők is egyre bizonytalanabbak és ez a kötvénypiaci hozamokon is meglátszik. Például a franciáknál a közelgő választások borzolják leginkább a kedélyeket, hiszen ott megnőtt a kockázata, hogy egy szélsőséges programot követő párt kerüljön kormányra. Az olaszoknál pedig már évek óta gyenge a gazdaság teljesítménye, de a bankrendszer is rengeteg bizonytalanságot hordoz magában. Nem csoda, hogy rövid idő alatt 0,5-1,5 százalékkal emelkedtek a hosszútávú hozamok.