Taxival megy masszőrhöz a NAV az idén

Az idén várhatóan folytatódik a NAV azon ellenőrzési politikája, amely a kisebb, inkább figyelmetlenség miatt tévesztő cégeket önellenőrzésre sarkallja, a visszaélésszerű ügyletekre azonban lecsapnak. 

Kényelmes is lehet az idén egy-egy adóellenőr munkája, hiszen az operatív ellenőrzés során érdekes területeken kell próbavásárlásokat tartani. Az Airbnb (és egyéb) szállásadásnál persze – mivel itt előre kell fizetni – aligha próbálják ki a bulinegyedi éjszakázást, ám a kiemelten vizsgálandó tevékenységi körök között szerepel még a fizikai közérzetet javító szolgáltatás is, vagyis a masszőrök is számíthatnak arra, hogy kapnak ellenőrzést. Ráadásul előszeretettel fognak taxival közeledni a revizorok – legalábbis

a személyszállítás ellenőrzése is a kiemelt területek között van.

Emellett a használt gépkocsik és motorkerékpárok kereskedelme kerül a fókuszba, a javítás mellett.

A néhány ezer revizor mellett persze nem marad munka nélkül a NAV többi alkalmazottja sem – a vizsgálatok zöme egyébként sem a nyugtaadás ellenőrzésében merül ki. Figyelnek az úgynevezett kiemelt adózókra, a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevőkre is, ezeket a vizsgálandó cégeket kockázatelemzéssel választják ki.

Idén a nagyobb visszaélésekre figyelnek inkább a NAV-nál Fotó: Hartl Nagy Tamás

Az idén a hangsúly azon van, hogy azokat vizsgálják, akik jelentős adóhiányt halmoztak fel, vagyis a hétköznapi hibákra, tévesztésekre nem ugrik a hatóság

– mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki évtizedeken át a NAV és korábban az APEH vezető beosztású munkatársa volt.

Ez azt jelenti, hogy nem akar a hatóság költséget nem kímélve százezer forint bevételt bevasalni, a kisebb tévesztéseknél inkább az önellenőrzésre sarkallná a hatóság a cégeket. Itt ugyanis néhány százezer forint szedhető be, miközben más területeken sokkal nagyobb a merítés. Tipikusan ott lehet jóval nagyobb adóhiányt feltárni, ahol csalárd célzattal működnek – vagy épp nem működnek a cégek.

Utóbbi arra utal, hogy

a NAV kiemelten kezelni az idén is a székhelyváltoztatással a hatóság szeme elől eltűnni akaró cégeket.

Nem is csoda: a székhelyváltoztatással trükköző, illetve székhelyszolgáltatókhoz bejelentett cégeknél több mint húszmilliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel 2016-ban. Ennek java egyébként nem hajtható be, nem véletlenül: jellemzően épp azért trükköznek ezek a cégek, mert nem tudják kifizetni sem partnereiket, sem adótartozásaikat.

Szintén idetartoznak azok az áfacsaló cégek, amelyek például számlázási láncokat képezve bújtatják el az áfát – a lánc elejének kellene befizetnie, ám ezt nem teszi meg, ugyanakkor a lánc tagjai visszaigénylik az adót –, és székhelyük változtatásával igyekeznek elbújni. Ezek komoly károkat okoznak, ám ha egyszer nyakon csípi a cégeket a hatóság, az esetek 85 százalékában találnak is rajtuk fogást.

Tavaly egyébként a NAV 551 milliárd forint értékben állapított meg adókülönbözetet az ellenőrzések során, egy évvel korábban pedig 593 milliárd forint adókülönbözet volt az ellenőrzések szummája. Azt nem árulta el a hatóság, hogy ez hány ellenőrzésből jött össze.