A nemzeti és a külföldi vállalatokra egyforma adókulcs legyen érvényes, és az általános adószabályok alól ne lehessenek kivételek – erről tartanak népszavazást Svájcban jövő vasárnap.
A svájciak akkor lettek igazán dühösek, amikor kiderült, mennyivel kevesebb adót kell az egyedi elbánásban részesülő multinacionális nagyvállalatoknak fizetniük a helyi cégekhez képest.
Akad olyan tartomány, ahol a hivatalos társasági adó felét sem kell fizetniük a kantonnal speciális megállapodást kötött nagyvállalatnak.
Genfben például az általános adókulcs 24,1 százalék, miközben több multinacionális vállalat ugyanitt csak 11, 6 százalékot fizet - a kantonnal kötött stratégiai megállapodásra hivatkozva.
Az adókedvezményeket biztosító szerződések támogatói arra hivatkoznak, hogy adóverseny folyik az Európai Unióban, és az olyan nagy cégek mint például a Caterpillar vagy a Japan Tobacco nem jött volna Svájcba, ha nem kapnak adókedvezményeket.
A svájci nemzeti vállalkozásoknak viszont elegük van abból, hogy
az amúgy is magas adókulcsok rájuk vonatkoznak, azokra pedig nem, akik a profitjukból sokkal könnyebben kigazdálkodhatnák a közterheket.
A Financial Times rangsorolta a svájci kantonokban fizetendő társasági adóterheket, és döbbenetesen magas eltérés mutatkozik a hivatalos és a valós adókulcsok között szinte mindegyik tartományban. A legtöbbet Genfben, Bernben, Baselben és Zürichben kell fizetni, a legkevesebbet pedig Lucerne-ben, az adókedvezmények pedig értelemszerűen azokat a tartományokat érinti leginkább, ahol a legmagasabb az adókulcs.
A népszavazás tétje, hogy el lehessen törölni a kölönleges adókedvezményeket és egységes, az eddiginél alacsonyabb társasági adókulcsot lehessen bevezetni Svájcban.
A Financial Times szerint a választópolgárok megosztottak a kérdésben, az igenek és nemek aránya jelenleg nagyjából egyenlő. Az adóreform támogatói szerint az állam nem mondhat le az adóbevételekről és
egyenlően kellene bánnia a külföldi és a hazai vállalkozásokkal.
További érv, hogy a svájci cégek megerősítése segítene a munkahely-teremtésben, másrészt a nagyvállalatok nem csak az alacsony adókörnyezet miatt választották Svájcot, tehát kisebb az esélye, hogy kivonulnak egy esetleges adóátalakítást követően.
A magasan képzett munkaerő, a vállalati kultúra és a jó infrastruktúra mind az országban maradásra ösztönözhetik a nagyvállalatokat.
Az ellenzők szerint viszont
a rengeteg munkahelyet adó multik a kedvezőtlenebb adózási környezet miatt olyan országokba teszik majd át a székhelyüket, ahol lehetőséget látnak az alacsonyabb társasági adót tartalmazó egyedi egyezményekre.
Az érvelésük egyik alapja, hogy adócsökkentésekkel új versenyfutás kezdődött a befektetőkért.
Theresa May brit kormányfő még novemberben adócsökkentési reformot jelentett be és célként azt tűzte ki, hogy a világ 20 legnagyobb gazdasága közül Nagy-Britanniában legyen a legalacsonyabb a társasági adókulcs.
Ez azt jelenti, hogy 15 százalék alá mennének, Donald Trump amerikai elnök ugyancsak adóversenyt hirdetett meg, és 15 százalékban határozta meg a vállalatok jövőbeli társasági adóját a jelenlegi 35 százalék helyett.
Összehasonlításképp Írországban jelenleg 12,5 százalék a társasági adókulcs, Magyarországon pedig január elsejétől kilenc százalék.
Svájcra az utóbbi években óriási nyomás nehezedett az Unió és az OECD részéről, hogy számolja fel a kirívó adókedvezményeket tartalmazó speciális megállapodásokat, Bern ugyanakkor arra hivatkozik, hogy többek között Luxemburg és Írország is ugyanezt a gyakorlatot folytatja.
Az ugyanakkor nehezen kikezdhető érv, hogy minden svájci vállalatra ugyanazok az adókulcsok vonatkozzanak.
Az Európai Unió és Svájc egyébként még 2015-ben állapodott meg az adócsalás és adóelkerülés elleni fellépésről.
Ez kiterjed a kamatokból és osztalékokból származó jövedelemre és a számlaegyenlegekre is, és 2018-ban lép hatályba. Eszerint Svájc szigorítja rendelkezéseit, így azok megfelelnek az Európai Unióban 2014 óta érvényben lévő szabályzásnak. A megállapodás a pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó OECD-előírásokkal is összhangban van.
2013 októberében
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal,
és ez alapján a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya.