Az IMF és az EU egymást hibáztatja az elrontott görög mentőprogramért

The Greek and EU flags flutter in front of the ancient Acropolis hill in Athens on January 15, 2015. Before snap elections were unexpectedly called in Greece on January 25, the troubled country was expected to finally limp out of recession after six painful years in the red. Now, with a clear electoral result far from certain, Greece's long-suffering business community fears that any chance of a tentative recovery will be delayed -- if not killed off outright -- by a damaging political stalemate. AFP PHOTO / LOUISA GOULIAMAKI / AFP PHOTO / LOUISA GOULIAMAKI

Könnyen lehet, hogy az idei francia, német és holland választások egyik nagy vesztese Görögország lesz. Miköben az Unió és a Nemzetközi Valutaalap egymást hibáztatja az Athénre kényszerített, befuccsolt gazdaságpolitika miatt, a közelgő választások miatt a német és francia befolyás alatt álló euróövezet ragaszkodik a görög megszorítások folytatásához és hallani sem akar az adósság részleges elengedéséről. Az IMF ugyanakkor pont ehhez köti egy új görög mentőcsomagban való részvételét, mert szeretne kihátrálni a saját bevallása szerint is működésképtelen programból.

Egymásnak esett a görög mentőprogramok elbukása okán a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, és mindketten a másik felet hibáztatják az Athénnek előírt gazdaságpolitika nyilvánvaló csődjéért.

Az IMF már korábban elismerte, hogy működésképtelen programot kértek a görögöktől a hitelért cserébe, és előrejelzései közül egyik sem vált be.

Most már lazítanának a korábban előírt szigorú megszorításokon, és adósság-elengedést is szorgalmaznak, Brüsszel azonban mindkét kérdésben ellenáll.

A 2010 óta a harmadik mentőcsomag következő hitelrészletét érintő kötélhúzás egyik legfőbb oka, hogy az euróövezetben meghatározó Németországban, Franciaországban és Hollandiában idén tartanak választásokat, és

egyik politikai párt sem vállalja a felelősséget azért, hogy az uniós adófizetők pénzéből már a hetedik éve kell a görögöket segíteni, hogy elkerülhessék az államcsődöt.

Ezzel ugyanis elismernék, hogy az Unió, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) hármasa (az úgynevezett trojka) 2010 óta hibás gazdasági programokat erőltetett az athéni kormányra, és ennek a számláját, vagyis a három mentőcsomag árának oroszlánrészét az uniós adófizetők állták.

Az athéni Akropolisz Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

A szinte kizárólag megszorításokat tartalmazó gazdasági programok egyike sem vált be, és a trojka előrejelzéseit évente többször is át kellett írni.

Az egyértelmű működésképtelenség miatt a harmadik, 2015 augusztusában tető alá hozott mentőcsomagban az IMF már nem is vett részt, mert túlzott mértékűnek találta a megszorításokat és adósságleírást sürget.

Az EU azonban ragaszkodik az eredeti feltételekhez és hallani sem akar az adósság részleges elengedéséről annak ellenére, hogy 2008 óta a gazdaságban még mindig nem látni a növekedési fordulatot.

A Valutaalap nemrég publikált országjelentése lesújtó véleményt közöl a görög gazdaság állapotáról, ami sokkolóan hatott a görög kormányra és ismét előhozta az Unió és az IMF közötti vitát.

Brüsszel mindenképpen szeretné bevonni a görögök finanszírozásába az IMF-et, hogy ne egyedül kelljen viselnie az elhibázott program anyagi terhét,

és ne csak az Európai Stabilitási Alap terhére folyósítsák a további hiteleket.

A Valutalap – amelynek jelenleg Athén a legnagyobb adósa – a megszorítások lazításához és adósság-elengedéshez kötné a részvételt, ettől várná ugyanis a növekedés beindulását. A washingtoni szervezet nem írna elő az athéni kormánynak 3,5 százalékos költségvetési pluszt, és tárgyalásokat kezdene az adósság részleges elengedéséről, különben szerintük legkésőbb

„2022-ben robbanni fog a hitelbomba".

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója és Angela Merkel német kancellár egy tavalyi sajtótájékoztatón Berlinben Forrás: AFP/John Macdougall

A patthelyzetben Görögország államkötvényeinek kamata kilenc százalékra ugrott, ami még nyilvánvalóbbá teszi, hogy

az adósság visszafizethetetlen, hiszen még jelentős államháztartási többlet mellett sem lehet ennyi kamatköltséget kitermelni.

A vitában leginkább Németország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Belgium és Spanyolország ragaszkodik a megszorítások végigviteléhez, míg a másik oldalon, az IMF részéről az USA, Kína, India, Brazília és Argentína támogatja leginkább a program módosítását és a részleges adósság-elengedést.

A kérdés azonban már távolról sem egy új, működőképes görög programról szól:

a németek, franciák és a hollandok a közelgő választások miatt nem engednek a megszorításokból, az IMF pedig presztízskérdést csinál a görög ügyből.

Az athéni kormánynak mindenesetre már csak júniusig van pénze a lejáró adósságok fizetésére, a német választásokat pedig augusztus végén rendezik, márpedig az euróövezetben a németek jóváhagyása feltétlenül szükséges az újabb hitelek folyósításához.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a görög mentőcsomagok egyik legfőbb célja a görög kötvényekkel befürdött német, francia és holland bankok megsegítése és Görögország kilépésének megakadályozása volt,

most azonban a parlamenti és elnökválasztások minden más szempontot megelőznek az eurózóna vezetői számára.

A görögök közben azzal érvelnek, hogy a szociális kiadásokat 40 százalékkal lefaragták, csökkentették a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak fizetését, 24 százalékra emelték az áfa-kulcsot, és különadót vetettek ki számos termékre.

A lakosság 15 százaléka mélyszegénységben él, a munkanélküliség 23 százalékos, a fiatalok körében viszont már 43 százalékra rúg, az államadósság pedig megközelíti a 320 milliárd dollárt. A szociális elégedetlenség könnyen politikai instabilitáshoz vezet, amely a szélsőséges Arany Hajnal pártnak kedvezne, és egy ilyen fordulatra az Uniónak most a legkevésbé sincs szüksége.