Ők a világ leggazdagabb emberei

2017. január 16. 2017. január 16-án közreadott kombókép a világ nyolc leggazdagabb emberéről, a felső sorban balról jobbra: Bill Gates, a Microsoft amerikai számítástechnikai társaság alapító elnöke, Amancio Ortega spanyol milliárdos, a Zara divatmárka alapítója, Warren Buffett, a Berkshire Hathaway amerikai befektetési társaság elnök-vezérigazgatója és Carlos Slim mexikói milliárdos és üzletember, a Telmex, az América Móvil és a Grupo Carso tulajdonosa, az alsó sorban balról jobbra: Jeff Bezos, az Amazon.com amerikai internetes áruház alapító-vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Larry Ellison, az Oracle amerikai számítógépprogram-gyártó társalapítója, ügyvezető elnöke, Michael Bloomberg volt New York-i polgármester, a Bloomberg News hírügynökség alapító-vezérigazgatója. Az Oxfam jótékonysági szervezet 2017. január 16-i közleménye szerint a világ leggazdagabb nyolc embere akkora vagyon fölött rendelkezik, mint a Föld szegényebb feléhez tartozó 3,6 milliárd ember. (MTI/EPA/DSK)

A világon élő dollármilliárdosok száma már megközelíti a 2500-at, 30 millió dollár feletti vagyonnal pedig több mint 210 ezren rendelkeznek. Kik ők, és mit kezdenek a vagyonukkal, egyáltalán mennyit ér egymilliárd dollár?

Vajon ugyanúgy iszik tejet egy dollármilliárdos, mint mi? Akkor is, ha annyi idő alatt, amíg kitölt egy pohárral, annyit keres, hogy abból egy rekesz ital is kijönne? Mit gondolnak magukról, mennyit költenek luxus dolgokra? Fontos nekik a világbéke, bele akarnak szólni a politikába, esetleg elég nekik, ha időben jön a vonat, amivel munkába járnak?

Szupergazdagok. Bill Gates és Warren Buffett az évente megrendezett Allen & Co. konferencián Sun Valley-ben Forrás: AFP/Getty Images/Djansezian Kevork

Bill Gates vagyona valamivel több, mint Magyarország államadósága, ha pedig hozzáadjuk ehhez Warren Buffett vagyonát, akkor a magyar GDP majd másfélszeresét kapjuk.

A tíz leggazdagabb ember – kilenc amerikai és egy spanyol – vagyona 582 milliárd dollárra tehető,

pontosabban vállalataik értéke és megtakarításaik, befektetéseik mindösszesen ekkora értéket képviselnek, derül ki a New York Times összeállításából.

Kik is ezek a milliárdosok? Sokan valóban önzőek és hatalommániások. Megint mások arra használják nevüket és befolyásukat, hogy csökkentsék a vagyoni egyenlőtlenségeket, javítsanak valamelyest a vagyoni piramis legalsó részén élők helyzetén. A kép tehát minden tekintetben tarka a 2473 dollármilliárdosnál.

Néhányan meg akarják menteni a világot, például Bill Gates, Michael Bloomberg vagy Buffett, ismét mások hozzájuk hasonlóan filantrópok, de egyelőre többet foglalkoznak a munkájukkal. Ilyenen a top 10-ből Mark Zuckerberg Facebook-alapító, Jeff Bezos, az Amazon és Larry Page, az Alphabet (a Google őse) alapítója.

A milliárdosok kívülről képesek hatni, vagy azt gondolják magukról, hogy képesek hatni a politikai és a társadalmi életre.

Milliókat adhatnak politikai kampányokra, ahogyan azt Peter Thiel, a PayPal alapítója és a Facebook igazgatója vagy akár Soros György teszi. Ugyancsak milliókat áldozhatnak a rák elleni harcra, ahogyan az iparmágnás Jon Huntsman teszi, de alapíthatnak iskolákat Afrikában, mint Pierre Omidyar, az eBay alapítója.

Nem is olyan könnyű felismerni őket, lehet egyikük az a férfi mellettünk a vonaton – vagy

Michael Bloomberg esetében a metrón, hiszen a kilencedik leggazdagabb ember a Földön még New York polgármestereként rendszerint így közlekedett.

A lista top tíz alatti részén már nem annyira ismertek a nevek, simán el lehet tűnni a tömegben. Ki gondolta volna például a hajdani amerikaifocista Vincent Violáról, hogy milliárdos?

Szupergazdagnak az tekinthető, akinek a vagyona eléri a 30 millió dollárt – ez 8,7 milliárd forintnak felel meg.

Ide 212 615 ember tartozott 2015-ben. Közülük 155 050-en viszonylag szegénynek számítanak, hiszen vagyonuk 100 millió dollár alatt van, összesen pedig 8700 milliárd dollár értékű vagyon fölött rendelkeznek. Ehhez képest a 2473 dollármilliárdosnak együtt 7700 milliárd dollárja van. Ahogyan az egyenlőtlenség nő a világban, ugyanúgy nő a vagyonosok között is.

Ahogyan az ország legjobb tanára sosem fog annyi pénzt keresni, mint egy átlagos befektetési bankár,

az iparág, amelybe a leendő milliárdos belevág, meg is határozza a karrierjét, mekkora lehet a vagyona, és milyen gyorsan tud növekedni.

A tíz leggazdagabb milliárdos közül hat a techszektorból szerezte a vagyonát, de a legvagyonosabbakról szóló kutatásban a technológiaszektor csak a hatodik, mindössze 114 milliárdos űzi ezt az ipart.

A pénzügyi szektor adja a legtöbb milliárdost,

377-et. Ezt követik az ipari konglomerátumok, 317 milliárdos tartozik ide. A harmadik az ingatlanbiznisz 141 milliárdossal. Összesen 122-en azt vallják, hogy az ő iparáguk nonprofit, ami azt jelenti, hogy csinálnak valamit, de a pénzük máshonnan származik, tipikusan öröklésből. A gyáripar pedig 120 milliárdost adott.

John D. Rockefeller és fia 1915-ben – ő az acéliparból és a vasútból gazdagodott meg Forrás: Wikicommons

Bár az Egyesült Államokban élő milliárdosok híresebbek, mint az európaiak, Európában több milliárdos él – bár összvagyonuk elmarad az amerikai szupergazdagokétól. Ázsiában is nő a milliárdosok száma, minden harmadik nap felbukkan egy újabb, 65 százalékuk Kínában. Míg Kínában gyors ütemben tűnnek fel az újabb milliárdosok, addig a fejlett országokban lassul a vagyonosok számának növekedése, 2020-ban 3250 milliárdos lesz a világon a becslések szerint.

A korábbi számítások még több mint 3800 milliárdost vizionáltak 2020-ra, ám a globális gazdaság növekedése jelentősen lassult, ami kihat a gazdagodásra is.

A kutatások szerint a vagyon fele magában a bizniszben van, nagyjából a negyede kötvényekben, részvényekben, kicsivel kevesebb, mint a negyede pedig készpénzben. A vagyon mindössze négy százaléka van ingatlanban és mindenfajta luxusjavakban.

A milliárdosok 57 százaléka maga építette fel birodalmát,

mindössze 31 százalékuk támaszkodott valamilyen módon örökségre, és lett ezt követően gazdag. Ez nem is csoda, száz év alatt jelentősen változtak a lehetőségek: a múlt század elején még az acélipar és a vasút adta a legnagyobb lehetőséget a meggazdagodásra, ma sokkal inkább a technológia hozza a hasznot.

Felül: Bill Gates, a Microsoft alapító elnöke, Amancio Ortega spanyol milliárdos, a Zara divatmárka alapítója, Warren Buffett, a Berkshire Hathaway amerikai befektetési társaság elnök-vezérigazgatója, Carlos Slim mexikói milliárdos és üzletember. Alul: Jeff Bezos, az Amazon.com alapító-vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, a Facebook társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Larry Ellison, az Oracle társalapítója, ügyvezető elnöke, Michael Bloomberg volt New York-i polgármester, a Bloomberg News hírügynökség alapító-vezérigazgatója Forrás: MTI/EPA/DSK/-

Az, hogy valaki milliárdos lett, nem jelenti azt, hogy az is marad: az előző évben 41 új milliárdos került fel a listára, de 36-an ki is hullottak onnan.

A távozók jó része azért veszíti el milliárdos státuszát, mert eladta a cégét, utána pedig adózott egy kicsit.

Mit kezd a pénzével a sok milliárdos? A jótékonykodás a jellemző, és általában egy bizonyos kor felett már sokkal fontosabbá válik számukra a következő nemzedékek sorsa. Persze mindent még egy milliárdos sem tud megoldani: Bloomberg például öt év alatt egymilliárd dollárt akart felajánlani New York oktatási rendszerének megreformálására, mire közölték vele: a város oktatása 22 milliárd dollárba kerül évente.