Visszajár a pénz az ügyfeleknek a jogsértően díjat emelő bankoktól

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja. 2016. 08. 18.

Az elmúlt időszakban a jegybank sorra nyerte meg a bankszámláik, kártyáik jutalékait, költségeit jogsértően módosító pénzügyi intézményekkel szembeni pereket, így azoknak a hitelintézeteknek is vissza kell fizetniük az ügyfelektől jogsértően elvont pénzeket, amelyek bíróságon vitatták a Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó felügyeleti döntését.

Az MNB felügyeleti alelnöke szerint a Kúria olyan, úgynevezett elvi döntést tett közzé, amely mindenben visszaigazolta az MNB-nek a perekben képviselt álláspontját. Ez a fogyasztók számára kedvezően befolyásolhatja a még folyamatban lévő bírósági eljárásokat is.

Windisch László elmondta, a jogerős pernyertes ítéletek nyomán a jegybank számításai szerint

eddig 352 ezer ügyfélszerződés kapcsán közel 636 millió forint összegű tisztességtelenül elvont ügyfélpénzt fizettek vissza az intézmények.

A már korábban önként teljesített visszatérítésekkel együtt pedig már mintegy 995 ezer fogyasztónak összesen közel 3,95 milliárd forintot utaltak át.

Windisch László, az MNB alelnöke Fotó: Járai László

Február–márciusban ráadásul több újabb, folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyalási fordulója lesz, amelyek akár le is zárulhatnak – tette hozzá. Felidézte, hogy a jegybank 2014 tavasza és nyara közt

142 pénzügyi intézménnyel szemben együttesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki, mivel azok jogsértően módosították egyes bankszámláik, kártyáik jutalékait, költségeit.

A vizsgált bankok, takarékszövetkezetek jó része ugyanis

az ügyfélnek kedvezőtlen szerződésmódosítással jogsértően új díjat vezetett be, "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciókat fizetőssé tettek.

Az alelnök szerint voltak, amelyek megváltoztatták a díjszámítás módját, nem szerepeltették a díjmódosításra lehetőséget adó okot ügyfélszerződéseikben vagy éppen nem tájékoztatták a módosításokról időben a fogyasztókat.

Az MNB mindezek miatt kötelezte annak idején határozataiban az egyoldalúan új díjat bevezető vagy azt emelő pénzügyi intézményeket a tisztességtelenül elvont díjak, jutalékok visszafizetésére.
Mint a jegybank alelnöke felidézte, a pénzügyi intézmények több mint négyötöde már annak idején azonnal elfogadta az MNB döntését.

Az elmarasztaló határozatokkal szemben ugyanakkor 26 hitelintézet pert indított, és egyúttal kérték a bíróságtól az MNB által előírt visszafizetési kötelezettség időleges felfüggesztését is.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Adrián Zoltán - Origo

E bírósági ügyek közül a jegybank mára 11 pert egészében, egyet jórészt jogerősen megnyert, 3 további bírósági eljárásban pedig a per megszűnése miatt maradt változatlanul hatályban az MNB eredeti döntése – sorolta az alelnök. A kúriai tanács időközben meghozott kedvező elvi döntése ugyanakkor – minden vonatkozásban a jegybanknak a bírósági eljárásokban következetesen képviselt, az ügyfelek érdekeit védő álláspontját visszaigazolva – a "0 forintos díjak" kapcsán kimondta: a banki díj és ellenérték fogalma összetartozik – világított rá Windisch László.

Egy ingyenes szolgáltatásnak ugyanis nincs ellenértéke, ezért ha egy pénzügyi intézmény utóbb addig ingyenes szolgáltatása fejében pénzt kér, az nem díjemelést, hanem új díj bevezetését jelenti

– összegezte az elvi döntést a jegybanki vezető.

A Kúria – az MNB-nek a perekben képviselt érvelésével egybecsengve – azt is egyértelművé tette, hogy a díjszámítás megváltoztatásának számít, ha egy pénzügyi intézmény az addigi fix összeg helyett például (minimum bevezetésével) kedvezőtlenebb százalékos díjszámításra tér át, vagy ha az addig is meglévő százalékos számításnál eltörli annak addig meglévő maximumösszegét.

Az MNB már 2014 áprilisában jelezte, felkészült a perekre, következetesen képviseli majd álláspontját, mert meg van győződve arról, hogy a fogyasztókat és a piac biztonságát védő határozatai kiállják majd a bírósági eljárások próbáját is – emlékeztetett Windisch László.
Leszögezte azt is, a jegybank a további hasonló ügyekben is mindenkor az ügyfelek számára kedvezőbb értelmezést fogja alapul venni olyan esetekben, amikor a jogszabály bizonyos szűk mértékű mozgásteret ad a pénzügyi felügyeleti döntések meghozatalához.