A budapesti ingatlanok ára átlagosan közel 20 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt, 2016-ban. Országos viszonylatban így továbbra is alig akad olyan piac, ami akár csak megközelítené a fővárosi árakat: míg egy átlagos lakás négyzetméteréért Budapesten az Otthonterkep.hu elemzése szerint 477 ezer forintot kérnek el, két balatoni kistérség kivételével
nem találunk 400 ezer forintot közelítő, átlagos négyzetméterárat sem az országban.
A 2016-os ingatlanpiaci tranzakciók számát 130-150 ezerre teszik az ingatlanközvetítők, ha ez a szám tovább nő 2017-ben, akkor már a válság előtti évek átlagos tranzakciószámát közelítjük majd.
Az átlagárat jól használhatjuk az ingatlanpiaci folyamatok felmérésére és leírására, a szórás azonban elképesztően nagy: nemcsak az országon belül, hanem a legfelkapottabb ingatlanpiacon, a fővároson belül is óriási eltérések tapasztalhatóak.
A Belváros a legdrágább kerület, itt jócskán 700 ezer forint fölött adják a lakások négyzetméterét,
ráadásul a növekedés üteme ennek ellenére is elég magas, a várakozások szerint idén is két számjegyű lehet. Más kerületekben viszont olyasmi történik, amire a 2014-ben elindult lakáspiaci fellendülés óta nem igazán volt példa: megállt az árak emelkedése, sőt, van ahol már inkább lassú csökkenésről érkeznek jelentések.
A keresletet összességében tovább hajtja a lakosság javuló anyagi helyzete, a növekvő vagyon, a javuló munkaerőpiaci kilátások, a béremelések mellett az olcsó hitelek és az állami támogatások is. Emellett a befektetési célú vásárlók továbbra is jelen vannak a piacon, így egyes részpiacokon még mindig van tere a drágulásnak – még ha más részpiacokon, például a főváros déli részén viszont már talán tetőztek is az ingatlanárak.
A kínálati oldalon viszont komoly változások indulnak 2017-ben, amelyek a következő években csúcsosodnak ki igazán.
Az új építésű lakások piacán tornyosuló keresletet ugyanis értelemszerűen csak többéves csúszással képesek kielégíteni a beruházók,
így az elmúlt egy-két évben nem állt rendelkezésre valódi választék azoknak, akik rövid határidővel szerettek volna új ingatlant vásárolni – számukra legfeljebb a felújított használt ingatlanok jelenthettek alternatívát.
A beruházók természetesen megkezdték az építéseket: a KSH február végi tájékoztatása szerint tavaly ugyan még kevesebb mint 10 ezer új lakás épült fel, viszont közel háromszor annyi lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2015-ben – ez a szám meghaladta a 30 ezret.
A fővárosban több mint 300 fejlesztés zajlik, az Otthon Centrum adatai szerint van olyan kerület (a XIII.), ahol több mint hatvan projektbe vágtak bele a beruházók. A legnagyobb projektek keretén belül több száz lakás épül. Az egyik legnagyobb beruházás a Budapart a Kopaszi-gáton. Szintén jelentős a méretét tekintve a Budai Boleró, a Sasad Liget, a Levendula Lakópark, a City Home és az Elite Park.
Az épülő projektekben a kínálati lakásárak széles határok között, 300 000 – 1 500 000 Ft/m2 között mozognak.
A fejlesztések között van olyan, amit csak 2018 végén, 2019 elején adnak át a tervek szerint, de már beértek az első gyümölcsök: a III. kerületi Metrodom Young lakóparkban már kiosztották a lakáskulcsokat. 2017 nyarától több nagy projekt átadása is időszerűvé válik, az év végéig több ezer új lakás kerül be a kínálatba – már amelyiket nem vették meg a tervezőasztalról.
A kereslethez képest azonban még ez a nagynak tűnő újlakás-szám sem magas, így folyamatosan érkeznek a bejelentések az újabb beruházásokról –
2016 második felében volt olyan időszak, amikor két hónap alatt 25 százalékkal nőtt a fővárosi beruházások keretében épülő lakások száma.
Érdemi kínálat híján az új lakásokra kínált olcsó hitelek és a családi otthonteremtési kedvezmény sem tudta érdemben kifejteni keresletélénkítő hatását, az idei évtől azonban komoly változás állhat be ezen a téren is.