A kínai bankrendszer szektorszintű mérlegfőösszege a kínai hazai össztermék (GDP) 3,1-szerese.
A kínai GDP-érték piaci árfolyamon számolva már 2011-ben megelőzte az Európai Unióét. A londoni napilapnak Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdász professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kínai osztályának volt vezetője kijelentette: a kínai bankrendszer hatalmas mérete "nem elsősorban ünneplésre ad okot", inkább annak a jele, hogy
a kínai gazdaság milyen eltúlzott mértékben függ a bankok finanszírozta beruházásoktól, mekkora teher rajta a nem hatékony forrásallokáció és milyen hatalmas hitelkockázatoknak van kitéve.
Londoni pénzügyi elemzők szerint mindazonáltal a következő évtized végére a kínai gazdaság egésze is a legnagyobb lesz a világon a dollárban számolt nominális hazai össztermék alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Államokat.
A City egyik legtekintélyesebb gazdasági-üzleti elemzőcége, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden évben összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).
Az idei WELT-listához fűzött elemzésükben a ház szakértői közölték: a kínai gazdaság növekedésének lassulása és Donald Trump amerikai elnök jelentős költségvetési ösztönzési tervei ellenére azzal számolnak, hogy
2029-ben az Egyesült Államok és Kína helyet cserél a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.
A CEBR közgazdászainak jelenlegi számítási modellje alapján Kína 2030-ban már jelentős előnnyel vezeti majd a világ legnagyobb gazdaságainak mezőnyét: a cég előrejelzése szerint a kínai GDP-érték abban az évben 35 294 milliárd dollár, az amerikai hazai össztermék 32 505 milliárd dollár lesz.