A 2013 közepéig tartó hitelösszeomlás, illetve hitelszűke után 2015-től hitelezési fordulat történt a kkv-hitelek piacán, mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Portfolio Hitelezés című konferenciáján.
A jegybank számításai szerint
idén és jövőre is évi 7-8 százalékos ütemben bővülhet a kkv-hitelezés,
annak ellenére, hogy a Növekedési Hitelprogram már kifutott. Nagy Márton kiemelte, hogy a lakosság esetében idén már nőhet a hitelállomány, jövőre pedig 2-3 százalékos növekedést jósol a jegybank.
A vállalati hitelpiacon nagy versenyt, a lakosságnál viszont kis versenyt lehet látni, fűzte hozzá a szakember.
Nagy Máron kitért arra is, hogy
az újonnan folyósított lakáshitelek felára jelentősen meghaladja a régiós átlagot,
az ügyfelek a lakáshitelek területén a kamatcsökkenésben csak azt érzékelték, "amit a jegybank csinált", a felár nem csökkent.
Hangsúlyozta: a bankok a gyenge verseny mellett elsősorban a bevételekre fókuszálnak. Ezt mutatja az is, hogy
a világ egyik legmagasabb kamatjövedelmével bír a magyar bankrendszer, emellett a legkevésbé hatékony Európában a működési költségek alapján.
KIemelte, hogy Magyarország „túlbankosított", és
az MNB továbbra is fenntartja, hogy öt nagybankra van szükség.
A fiókok száma ma közel 3000, ezt tovább érdemes csökkenteni, a meglévő fiókokat át kell gondolni – tette hozzá az MNB alelnöke.
Bernáth Tamás, az Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: az uniós forrásokból, támogatott hitelekből az MFB-pontokon keresztül lehívható összeg 1055 milliárd forint. A februárban meghirdetett visszatérítendő EU-források 32 százalékára érkezett már be igénylés.
Rossz üzleti etika és bürokrácia hátráltatja a magyar vállalati szférát,
derült ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatójának előadásából. Mint elmondta,
jelenleg 160 ezer olyan vállalkozás van Magyarországon, amelynek legalább egy alkalmazottja van, és 10 millió forint feletti éves nettó árbevétellel rendelkezik. 2967 olyan cég van, amely legalább 100 alkalmazottat foglalkoztat.
Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója előadásában kitért arra, hogy ma kicsi a buborék valószínűsége a hitelpiacon.
Ennek ellenére a nulla körüli kamatszint is kockázatot jelent, ahogy korábban a devizaárfolyamok kockázata annak idején, tette hozzá.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a lakossági nem teljesítő hitelek állománya szépen csökken, 2016 végén 892 milliárd forint volt a rossz hitelek összértéke.