2012-ben hazánkban 692 darab olyan vállalkozás működött, melynek fő tevékenysége járművezető-oktatás volt,
az idei évre ez a szám 598-ra csökkent.
A szektor árbevétele ugyanakkor a 2012-es 10 milliárd forint körüli összegről 2015-re 13 milliárd forintra nőtt. Az alkalmazotti létszámokból kiolvasható, hogy a munkaerőhiány súlyosan érintette az ágazatot. A vizsgált időszakban
a vállalkozások alkalmazotti összlétszáma, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, 2012-es 1123 főről 2017-re 861 főre csökkent.
Ehhez jön még az a kb. 3500 szakoktató, akik többsége megbízási szerződéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal végzi tevékenységét.
Örvendetes tény viszont, hogy a felszámolás alá került cégek aránya a hazai átlaghoz képest alacsony volt a szektorban, és a vizsgált időszakban folyamatosan mérséklődött. 2012-ben 2,89 százalék volt a felszámolás alá vont vállalkozások aránya, amely a tavalyi évben már csak 0,47%-ot ért el.
Hasonlóan kedvezően alakult a végrehajtás alá került cégek aránya. Itt a 2013-as év volt a csúcs, ekkor a működő vállalkozások 10,39 százaléka ellen rendeltek el végrehajtást, míg 2016-ban ez az arány 6,33%-ra csökkent.
Az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban
az alacsony jövedelmezőség, valamint a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba, illetve külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése,
valamint a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt. Nem enyhítette az ágazat munkaerő-problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében. A képzés újraindításának eredményei pedig még nem látszanak sem a cégadatokban, sem jogosítvány megszerzésének idejében.
A helyzet különösen vidéken súlyos, hiszen az autósiskoláknak csak a 63,4 százaléka működik Budapesten és Pest megyén kívül.
Ugyanakkor ezek a cégek egy növekvő piaci igényt kell hogy minél rövid idő alatt kiszolgáljanak, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ-tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015–2016-ban. Kérdés, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képest ezt a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni a jövőben