Hiába hosszabbították meg tavaly novemberben az Oroszország ellen meghozott nyugati büntetőintézkedéseket, ezek ma már sokkal kevesebb veszteséget okoznak Moszkvának, mint korábban arra számítani lehetett.
Sőt, egyedülállóan jó helyzetbe hozták a nemzeti mezőgazdasági termelőket, akik a Moszkva válaszaként meghozott ellenszankciók miatt nyugati versenytársak nélkül maradtak.
A korábban az Európai Unióból származó mezőgazdasági termékek zömét két év alatt lépésről lépésre kiváltotta a nemzeti termelés, amelyet
az orosz vezetés jelentős állami támogatásban részesít.
Így jöhetett létre olyan helyzet, amelyre még a Szovjetunió fennállása alatt sem volt példa: Oroszország gyakorlatilag önellátóvá vált a legtöbb agrártermékből, és exportnagyhatalommá nőtte ki magát néhány mezőgazdasági termék piacán.
A Financial Times mai elemzése hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin igazi stratégiai célja az ellenszankciók meghozatalakor valószínűleg az is lehetett, hogy Oroszországot végre önellátóvá tegye az élelmiszerek terén.
Az orosz agrárvállalatok elképesztően gyors növekedéséhez hozzájárult a szankciók miatt meggyengült rubel is, amely megdrágította az importot, piacot adva a hazai termékeknek.
Sőt, a rubel árfolyama olyannyira segítette a ma már exportra is termelő agráriumot, hogy tavaly a gabonafélék kivitelében Oroszország volt a világon a legelső.
A brit gazdasági lap által közölt adatok szerint tavaly 34 millió tonna gabonát adtak el külföldön az oroszok, így
az agrárszektor még a hagyományosan erős fegyverexportot is lekörözte.
Tavaly rekordmennyiségű, 119 millió tonna gabonát termesztettek Oroszországban, holott nem is olyan régen még nettó importőrnek számítottak az oroszok ebben az ágazatban.
Az exportlehetőségeket segíti, hogy az orosz termékeket nagy felvevőpiac várja Törökországban, Egyiptomban és Kínában. Az orosz mezőgazdasági termelés szárnyalása ezért egyes területeken 15-30 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten.
Virágzik a baromfitenyésztés és a húsipar, míg fóliasátoros zöldségekből, cukorrépából és szójababból közel 30 százalékkal többet termesztettek tavaly.
Elemzők szerint a jövőben a legnagyobb, még kiaknázatlan exportlehetőségekre az ázsiai – leginkább a kínai – piacon számíthatnak az orosz agrárvállalatok.