Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Tesco beleegyezett abba, hogy kifizesse a 129 millió fontnyi büntetést.
Az áruházlánc így szeretné elkerülni a büntetőeljárást
azért, mert 2014-ben meghamisította a nyereségre vonatkozó adatokat.
A vállalatnak sikerült vádemelést elhalasztó megállapodást (DPA) kötnie. A bíróság kimondta, hogy az áruházláncnak kártalanítania kell a befektetőit is, ennek nagysága 85 millió font. Ez azokra a részvényesekre vonatkozik, akik 2014. augusztus 29-e és szeptember 19-e között vásároltak az értékpapírból.
Egy indianai nő már 1973 óta dolgozik a McDonald'snál. Az évforduló alkalmából munkatársai köszöntötték a 94 éves asszonyt, aki nem tervezi, hogy nyugdíjba vonulna.
Idősebb korára már nehezére esik a munkába járás, de a téli hónapok alatt munkatársai vagy az étterem vendégei rendszeresen hazaviszik, miután végzett a műszakjával. Loraine Maurer jelenleg pénteken és szombaton reggel dolgozik.
Idén is emelik a munkabéreket az élelmiszerláncok, munkaerőt viszont nem mindenhol keresnek. A Lidl üzleteiben a tavalyi béremelések után idén márciustól további, átlagosan 8 százalékos emelést kapnak a bolti és raktári fizikai dolgozók.
A Lidl Magyarország áruházaiban dolgozó munkavállalók átlagkeresete jelenleg bruttó 334 ezer forint,
amellyel az iparágra jellemző átlagbéreknél magasabb fizetést biztosít munkavállalóinak a cég - közölték. A Tesco magyarországi áruházaiban évek óta 20 ezer körül van a dolgozók száma, de a nagy forgalmú időszakokban megnő a létszám.
Idén a Spar valamennyi dolgozója évi 100 ezer forintnyi készpénzes, béren kívüli juttatást kap. Emellett a vállalatnál több mint öt éve dolgozó munkatársak további évi 40 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapnak Szép kártyán. Ezeken felül megmarad a dolgozók 13. havi juttatása is.
A Giro Zrt. fogja létrehozni az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját – döntötte el a Magyar Nemzeti Bank. A fejlesztés révén 2019 közepére valósul meg az a pénzforgalmi alaprendszer, amelyhez csatlakozva a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók képesek lesznek azonnali fizetési szolgáltatást nyújtani ügyfeleiknek.
Ez azt jelenti, hogy
akár bankkártya nélkül is lehet majd vásárolni
– hiszen az utalásra nem kell órákat várni, mint most, a vásárlónak és az eladónak pedig nem számít majd, milyen a tranzakció, kártyás vagy utalásos.
Új egyfontos érmét mutatott be a Brit Királyi Pénzverde Liverpoolban.
Az új érme 12 szögletű,
emellett számos olyan biztonsági elemet tartalmaz, amelyek szinte lehetetlenné teszik a hamisítást.
Ez az érme – ellentétben a meglepő módon ritkán használt kétfontossal – az egyik leggyakoribb váltópénz. A font a mai formájában meglehetősen friss, hiszen 1971 előtt nem is tízes számrendszert használtak, a decimális számolásra csak 46 éve tértek át, azt megelőzően a brit pénz a 12-es számrendszeren alapult. Az érmék külsejét 2008 áprilisában teljesen megváltoztatták, és ezekből az első darabokat az év nyarán hozták forgalomba.
Jeff Bezos lett a világ második leggazdagabb embere az idén.
Az Amazon alapítójának vagyona 10,2 milliárd dollárral nőtt
egy év alatt, Warren Buffett viszont 4,7 milliárd dollárt bukott Trump beiktatása óta.
Bezos a spanyol Amancio Ortegát és Warren Buffettet lehagyva lett a második leggazdagabb Bill Gates mögött. Bezos vagyona nettó 75,6 milliárd dollár a Bloomberg milliárdosindexe szerint, 700 millióval több, mint a Berkshire Hathaway urának, Warren Buffettnek, és 1,3 milliárddal több, mint a leggazdagabb európainak, az Inditex S. A. alapítójának, Ortegának. Az Amazon-alapító 10,2 milliárd dollárt tett hozzá vagyonához az idén, és hétmilliárdot Donald Trump novemberi megválasztása óta, amikor nagyon emelkedtek a világ tőzsdéi.
Katar óriási mennyiségű pénzt kíván befektetni az Egyesült Királyság területén. A közel-keleti állam pénzügyminisztere 5 milliárd fontos csomagot jelentett be.
Már így is övék London jelentős része,
a közlekedésben, a technológiai iparban és az ingatlanokban látnak fantáziát.
Katari kézen van többek közt a Harrods áruház, a Shard nevű felhőkarcoló 95 százaléka, de az olimpiai falut is megvették a 2012-es ötkarikás játékok után. Korábban a brit kormány jelezte, hogy szívesen fogad külföldi tőkét az olyan beruházásoknál, mint például a London-Birmingham-Manchester útvonalra tervezett új gyorsforgalmi vasúthálózat kiépítése.
Hosszas huzavona után minden akadály elhárult a brexit elkezdése elől: ma küld értesítést a brit kormányfő az Európai Uniónak, hogy elindítják a kilépési folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján. A paragrafus meglehetősen rövid, ezért egyelőre csak annyi biztos, hogy két év alatt be kell fejezni a tárgyalásokat, és a megállapodást ratifikálnia kell az összes tagállamnak. Jean-Claude Juncker egy hete azt mondta: szerinte
60 milliárd euró búcsúpénzt kell fizetniük a briteknek az uniós kasszába, amit ők vitatnak.
A Lisszaboni Szerződésnek a kilépésről rendelkező 50. cikkelye szerint a tárgyalási folyamatot csak az összes uniós tagállam hozzájárulásával lehet meghosszabbítani. A kilépési megállapodás jóváhagyásához ugyanakkor elegendő az uniós országok 72 százalékos, illetve az EU 27-ek lakosságának 65 százalékos hozzájárulása.
A levelet a brit EU-nagykövet adja át személyesen Brüsszelben az Európai Tanács elnökének, várhatóan fél 2-kor. Amíg nem körvonalazódnak az EU hivatalos tárgyalási irányelvei, addig a font gyengülésére lehet számítani. A britek azzal számolnak, hogy a kilépési feltételekről szóló tárgyalássorozat az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után „haladéktalanul" megkezdődik.
Tavaly 10 százalékkal nőtt a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint, de száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. Komoly gondot okoz, hogy több százezer, fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során.
Több mint 300 ezer lehet a száma azonban azoknak a "házilag készült", otthoni fiókok mélyén heverő végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző.
Nemcsak az a baj ezekkel, hogy nincsenek bevezetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ezért nagyrészt soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárása után kerülnek elő, hanem az is, hogy igen magas köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum.
Tipikus, érvénytelenséget okozó hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, illetve nincs minden oldala aláírva a géppel írt végintézkedésnek, valamint az, hogy olyan tanúval – például közeli hozzátartozóval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz a végrendelet.
