Legtöbbször együtt szokás emlegetni az Y és a Z generációkat, bár sokszor különbözik a munkamoráljuk, azonban mindkét generációra jellemző, hogy egyszerre több dologgal képesek párhuzamosan foglalkozni (multitasking). Az X generációhoz viszonyítva gyorsabban reagálnak, és képesek könnyedén egyik feladatból a másikba átállni, ami persze személyes attitűd kérdése is, viszont megtanulható.
Mindezek jól követhetők a világon egyedülálló MOTIMENT módszertannal, ami hasznos és pontos „tanácsokkal”, mérésekkel segíti a döntéshozókat akár még az okostelefonok okos munkahelyi használatában vagy a munkaerőhiány leküzdésében is.
Nagy arányban látni egy-egy mérés során, hogy hullámzik a teljesítmény a különféle impulzusok mentén.
A munkahelyi mobiltelefon használatának tiltása helyett szembesítsük őket a fáradási görbéikkel
– különös figyelemmel a hibás időgazdálkodásra visszavezethető okozókra –, így könnyebben megtaníthatók, hogyan menedzseljék jól az idejüket.
Miután az Y és Z generációnak a kezdetektől rendelkezésére áll az informatika, készségszinten megtanulták a különböző eszközöket használni. Rendkívül gyors lett számukra az információ-hozzáférés, ezért a mélyebb információ nem érdekes nekik, ellentétben az X generációval, akik viszont nehezebben engedik el a berögzült szokásokat.
Az Y és Z generációk által rutinszerűen alkalmazott fogások, amelyek megtanulhatók:
A fiatalabb generációknál jobban összemosódik a munka és a magánélet, ezek a fiatalok általában már a munkahelyen keresnek és találnak barátokat, közös programokat szerveznek és együtt járnak szórakozni. Nem jellemző rájuk a tipikus 8-tól 5-ig munkarend, így sokszor előfordul, hogy a leghatékonyabb időszak nem ebbe az idősávba esik, ami mérésekkel jól kimutatható.
Az X generáció pozitív jellemzői a munkafolyamatokban:
Egy banki adatfeldolgozás területen alapvető elvárás a monotonitás eltűrése, mégis egyre nagyobb az igény a „multifunkcionális" munkatársakra. Időveszteségeket okoz, ha például valakit a sorozatosan érkező érdeklődő telefonok vagy folyton bevillanó e-mailek megzavarnak az épp zajló munkafázisában.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy folyamatmérés segítségével megállapítsák elsősorban azt, hogy kinél melyik munkafolyamat mennyi időt vesz igénybe, ehhez a munkatárs attitűdjét is tanácsos figyelembe venni.
Szerencsére a vezetők részéről egyre gyakrabban tapasztalható, hogy rájöttek, az egyén előtérbe kerülésével hatékonyabbá tehető minden munkafolyamat, fontos a figyelem és a kommunikáció.
Nem érdemes túlóráztatni a fáradt dolgozót,
hanem a munkafolyamatokat kell optimalizálni, a munkakör betöltéséhez szükséges időt kell harmonizálni a dolgozó személyiségével.
Az adott feladatra kijelölt munkatársak különböző folyamatok közötti rotálásával változatosság vihető a munkába. A MOTIMENT mérésével kimutatható az is, hogy
melyik munkavállalónak mi fekszik jobban, ki tud például ebéd után is ugyanolyan ritmussal dolgozni,
ki az, akinél a legkisebb a helyzetbeilleszkedési veszteség.
Az elmélyülést igénylő munkákat lehetőleg ne közvetlenül ebéd előttre vagy utánra időzítsük. A közel 3700 főt vizsgáló mérések eredménye alapján elmondható, hogy látványosan csökken a dolgozók aktivitása ebéd előtt, mert ilyenkor sokan már az ebédre gondolnak az éhség miatt, utána pedig jóllakottan egy ideig még kevésbé képesek odafigyelni.