Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Úgy tűnik, hatásosnak bizonyultak Donald Trump harcias hangvételű kampányígéretei, már ami a kínai relációban fennálló amerikai kereskedelmi deficitet illeti, mert a kínaiak hajlandóak engedményeket tenni – tudta meg a Financial Times.
A tét nem csekély: tavaly már 347 milliárd dollárral több árut vettek Kínától az amerikaiak, mint fordítva, és ezért a hatalmas különbségért zömében a kínai export állami támogatása és az adminisztrációs behozatali korlátok felelősek.
Donald Trump a Kínára eleve kritikusan tekintő Wilbur Ross kereskedelmi miniszterrel és Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadóval az oldalán vágott bele a csúcstalálkozóba Hszi Csin-ping elnökkel.
Trump a kereskedelmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében büntetővámokat és adminisztratív korlátozást ígért a dömpingáron szállított kínai importra, azzal érvelve, hogy az amerikai munkahelyek számát szeretné növelni.
A múlt héten, Trump floridai rezidenciáján rendezett találkozó a vártnál sokkal barátságosabbra sikerült, és rácáfolt a pesszimista elemzőkre.
A két elnök egy száznapos közös programban egyezett meg, ez idő alatt összeállítják azoknak az iparágaknak és termékeknek a listáját, ahol a kínaiak, illetve az amerikaiak tennének engedményeket, – a kínaiak azonban jóval többet.
Többek között kevésbé korlátoznák az amerikai pénzügyi és biztosítási vállalatok kínai jelenlétét és a húsipari termékek importját, továbbá az autókra érvényben lévő 25 százalékos vámot is csökkentenék.
A pénzügyi vállalatok esetében eddig nem engedélyezték a többségi külföldi tulajdont, ez azonban a későbbiekben változna. Mindezért cserébe az USA-ban lévő kínai befektetések nagyobb védelmét kérték. Az amerikaiak pedig high-tech termékeik importjának lazítását szorgalmazták.
A kínai beruházások értéke egyébként tavaly megháromszorozódott, és már meghaladta a 45 milliárd dollárt.
Elemzők szerint a legvitatottabb pont a kínai acélexport lehet, mert Kína jelenleg több olcsó acélt állít elő, mint a világ összes többi állama együttvéve.
A kínai belföldi kereslet most kisebb ütemben növekszik, ezért az export kérdése a korábbinál fontosabb lett. Trump egyértelművé tette, hogy hajlandó akár büntetővámokat is bevetni, hogy hazai iparágakat megmentsen az olcsó importtól.
Ehhez az 1930-as vámtörvényt kellene átszabnia, amelyet eredetileg az olcsó japán import ellen fogadtak el, ám a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való belépés óta nem módosították.
A mostani csúcstalálkozó legfőbb tétje a kereskedelmi háború elkerülése volt, és a száznapos programmal ez egyelőre sikerül,
ám a kínai vállalatok állami exporttámogatásán és a kínai versenyképességen nem lehet majd változtatni. Kisebb, de célzott intézkedésekkel azonban fokozatosan csökkenteni lehet az amerikai külkereskedelmi mérleg hiányát.
Annál is inkább, mert az export-import arányok eltolódása az USA-ban csak néhány szektort érint nagyon jelentős mértékben.
A Kínába irányuló amerikai kivitel kétötöde négy iparághoz kötődik: turizmus, szójabab, repülőgép- és járműgyártás.
Ha ezeket levonjuk az egész kivitelből, akkor már csak 100 milliárd dollár maradna, ami kevesebb, mint a Japán, Mexikó, Nagy-Britannia és Kanada felé irányuló amerikai export – írja a Wall Street Journal.
A Kínából behozott termékek zöme ruházati termék, mobiltelefon és számítógép. Az amerikai autókra kivetett kínai vámok csökkentésével, a hústermékek behozatali korlátozásának lazításával, és a kínai acélimportra kivetett dömpingvámokkal jelentős előrelépést lehet elérni – derül ki a lap elemzéséből.
