Amerikába megy a Toyota és a Volvo

Dél-Karolinában építi fel 500 millió dolláros gyárát a Volvo. A kínai tulajdonba került autógyártó sokáig Mexikóban akart egységet nyitni, de egyebek mellett Donald Trump protekcionista politikája miatt az USA mellett döntött. És ezzel nincs is egyedül.

A gyárat Dél-Karolinában építik meg, indulásként kétezer,

később négyezer dolgozóval.

A gyárban egyetlen modellt, az S60-as szedánt szerelik majd össze 2018-tól, de a vállalat azt is tervezi, hogy később egy még nem specifikált modellt is itt fognak összerakni.

A cég igyekszik feledtetni, hogy a döntés hátterében Donald Trump határvédelmi adója áll – az új elnök a republikánus többségű kongresszus támogatásával olyan adót tervez bevetni, amelyet az exportból származó bevételből le lehetne írni, az importéból viszont nem.

A Volvo azt hangsúlyozza, hogy a világon csak az USA-ban gyártják majd az S60-as modellt, amely a harmadik-negyedik legnépszerűbb típus Amerikában. Ráadásul már Trump beiktatása előtt elvetették a mexikói gyárnyitást, hiszen ha Amerika az ő piacuk, akkor gyárat is ott kell építeniük.

Donald Trump autógyártókkal tárgyal Forrás: Picture-Alliance/AFP/Shawn Thew

Pár nappal e megjegyzés után a cég észak-amerikai részlegének vezetője, Lex Kerssemakers újságíróknak azt is mondta a charlestoni gyár bejárásakor, hogy a határvédelmi adóval senki nem jár jól.

A cég mindenképpen veszít, hacsak nem csapja hozzá a listaárhoz a teljes extra költséget, amit az adó jelent. Így azonban a vásárlók is csak veszítenek a törvény bevezetésével.

Márpedig a vállalat a többi márkát mindenképpen importálni fogja továbbra is.

A Volvót 2010-ben vette meg a kínai autógyártó, a Geely az amerikai Fordtól, és az S90-es modellt az ázsiai országban is gyártják.

A dél-karolinai gyár megnyitásával azonban előállhat az a helyzet, hogy a kínai vásárlók az USA-ból importálhatják kedvenc modelljüket.

A Geely jelentősége ugyanakkor sokkal több: James McGregor, az üzleti tanácsadó, a China at Apco Worldwide elnöke szerint a Geely úgy tűnik, fel akarja tornázni az exportját. Arra fókuszálnak, hogy a globális exportpiacra lépjenek, márpedig ehhez megfelelő jelenlétre van szükség az USA-ban.

Made in China. Vagy mégsem? Forrás: Volvo

Néhány amerikai ipari lobbista szerint eljött az idő, hogy a viszonosság elvét alkalmazzák Kínával szemben, legalábbis azokban a szektorokban – kezdve a bankokkal egészen az autóiparig –, ahol az idegen befektetőket Kínában korlátozzák.

A kínai autóipari szektorban például a külföldi cégek kötelesek közös vállalatot alapítani a kínai állammal, vagy 25 százalék extra adóval szembesülnek. Az USA eközben 2,5 százalék adót vet ki az importált autókra, de nem korlátozza a külföldi cégek befektetéseit.

Toyota Corolla Forrás: Toyota

Nem csak a Volvo van kényszerhelyzetben.

A japán Toyota 1,33 milliárd dollárt költ egy új gyárra Kentuckyban, és öt év alatt összesen tízmilliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban.

A gyár 8200 dolgozót foglalkoztat majd, egyelőre 700-al indulnak az új Camry bevezetése előtt. A gyárberuházás a Toyota legnagyobb projektje.

A vállalat a Volvóhoz hasonlóan lemondott a mexikói gyáralapításról, és csatlakozott azokhoz az autógyártókhoz, többek között a Fiat Chryslerhez, a Honda Motorhoz és a Daimler AG-hez, amelyek amerikai autógyár alapítását jelentették be Trump beiktatása óta. Ezzel együtt az olyan amerikai gyártók is, mint a Ford és a General Motors, jelezték, hogy a jövőben többet költenek majd a belföldi gyárakra.

A cég azonban – ellentétben a Volvóval – nem vallotta be Kentucky iránt érzett vonzalmának valódi okát, helyette olyan általánosságokat írt a közleményében, mint hogy

a beruházás segítséget nyújt az új gyártási folyamatban, amely lehetővé teszi a rugalmasabb termelési környezet kialakítását, segít jobb autókat gyártani és gyorsabban reagálni a vásárlók elvárásaira.