A kkv-szektor felzárkózása 3-5 százalékkal húzná a GDP-t

Architects meeting at computer in office.

Ha a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor termelékenysége elérné a régió átlagát és közelítene a nagyvállalatokéhoz, akkor a jegybank becslése szerint ez 3-5 százalékkal növelné a magyar GDP-t mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Palotai szerint ezt segíti egyebek mellett a vállalati nyereségadó mérséklése, a jövedelmek adóterhelésének csökkentése. Úgy vélte, ebbe az irányba érdemes továbbmenni, az szja és a járulékok csökkentésére érdemes használni a költségvetési mozgástér egy részét.

Lengyelországban még mindig sokkal alacsonyabb az adóterhelés - jegyezte meg.

Kitért arra, hogy Magyarország hosszú távú felemelkedését nem az olcsó munkaerő biztosítja, az alacsony bérek termelékenységi hátrányt jelentenek, mert elvándorol a munkaerő. Hozzátette: a lakosság számához viszonyított elvándorlási arányban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az uniós tagállamok között.

A felzárkózás egyik alapja a magasabb tudástőke megszerzése, azaz jól meg kell fizetni a mérnököket, fejlesztőket - mondta.

Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter hangsúlyozta: az Európai Uniónak stratégiai önállóságra van szüksége. Úgy vélte, ehhez kellenek a védelmi, katonai képességek is. Elmondta, világossá kell tenni, mit akar az integráció, nem pedig a külső hatásokra reagálni. Közölte, a fellépés eszközei adottak az unió számára a kereskedelempolitikában, most az amerikai időleges vagy látszólagos visszavonulással Ázsiában különleges lehetőséget kapott az integráció.

A kkv-k felzárkóztaTÁSA 3-5 SZÁZALÉKKAL NÖVELNÉ A gdp-T Forrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

Számos példa mutatja, hogy a gazdaságfilozófiai és fejlettségi különbségek, földrajzi távolság ellenére is tud kötni az unió kereskedelmi megállapodásokat - mondta. Palócz Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója kiemelte,

a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kkv-k továbbra is nagyon kevéssé képesek exportálni.

Számukra a belföldi felhasználás csökkenésekor az export lenne a mentőöv, de nem tudtak bővülni, részben termékeik vagy szolgáltatásaik alacsony versenyképessége, vagy a hiányzó piaci ismeretek miatt.

Elmondta, hogy az utóbbi 10 évben nem volt jelentős változás a magyar export szerkezetében a diverzifikációt, keleti nyitást előtérbe helyező külgazdasági stratégia meghirdetése ellenére. A kelet-közép-európai országok vannak az első hat helyen, 80 százalék körüli az Európai Unió részaránya az exportban. Ennek oka, hogy főleg innen áramlik jelentős külföldi működőtőke a régióba, ami az exportot lebonyolítja - tette hozzá. Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője szerint az export bővülése idén sem áll meg, a várakozások szerint eléri a 100 milliárd eurót a tavalyi 93 milliárd után.