Tényleg bevezeti az USA a Kína elleni védővámokat?

Peking, 2017. március 18. Rex Tillerson amerikai (b) és Vang Ji kínai külügyminiszter kezet fog a megbeszélésüket követő pekingi sajtótájékoztatójukon 2017. március 18-án. (MTI/EPA/AP/pool/Mark Schiefelbein)

Az USA külpolitikai vezetésének elzárkózó kelet-ázsiai politikája hatalmi vákuumot okozhat a térségben, ami Kína globális politikai törekvéseinek kedvezhet, hangzott el a PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet vitafórumán. A résztvevők szerint a következő évek nagy kérdése, hogy növekszik-e a feszültség a két gazdasági és katonai nagyhatalom között, és mit hoz a fegyverkezési verseny.

Nagy fordulat következett be az Egyesült-Államok és Kelet-Ázsia viszonyában: míg az Obama-kormányzat külpolitikai törekvéseiben Kelet-Ázsia nagy hangsúlyt kapott, addig a Trump adminisztráció első száz napja egy hullámvasúthoz hasonlítható magasságokat és mélységeket ért el a térséggel kapcsolatos megnyilvánulásaiban.
A PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet által szervezett harmadik GeoDebates vitafórum vendégei arra keresték a választ, hogy Donald Trump betartja-e a kampányban elhangzott vállalásait és keményen elzárkózik Kelet-Ázsiától, különös tekintettel Kínára, vagy folytatja az amerikai külpolitikai hagyományokat és nem adja fel a térségben kivívott vezető szerepét.A vita résztvevői egyetértettek abban,

az Egyesült Államok kénytelen felismerni azt, hogy amennyiben kivonul a térségből, olyan politikai vákuum jön létre, amely Kína előretörését eredményezheti.

Kérdés, hogy az Egyesült-Államok megengedheti-e magának azt, hogy elveszítse vezető szerepét és kockáztassa a kínai befolyás erősödését Ázsiában.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgató-helyettese szerint a térség hatalmi viszonyaiban jelentős változások jöhetnek. A kialakuló hatalmi űr jó lehetőséget adhat Kínának, hogy gazdaságilag megszólítsa a térség országait.

a PAGEO Geodebates vitafóruma Forrás: Aradi Barna

Csoma Mózes, az ELTE BTK Koreai Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a kelet-ázsiai térség országai aggodalommal terhesen tekintenek az USA kivonulási szándékára, hiszen biztosak lehetnek benne, hogy Kína vezető szerepre tör.

Nyilvánvaló, hogy a régió több országa, például Japán vagy Dél-Korea érdeke is az, hogy a térség politikai egyensúlya ne boruljon fel, és ne erősödjön a kínai dominancia.

Szapáry György, Magyarország volt washingtoni nagykövete kifejtette, hogy a folyamatokat rövid és hosszú távon is vizsgálni kell, mivel ellentétesek lehetnek a jelenlegi és a jövőbeni érdekek.

Rövid távon az Egyesült-Államok és Kína viszonya elindulhat a status quo-ra törekvés felé, azonban már látszanak olyan tendenciák, mint például az országok fegyverkezési kedvének megélénkülése, amelyek egy erőteljesen konfliktusos viszonyt teremtethetnek meg hosszú távon.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Trump egy újfajta politikát folytathat, mindig nagyobbat mond annál, mint amit később érvényesít. Erre utalt Klemensits Péter, a PAGEO senior kutatója is, aki szerint

a Trump-adminisztráció nem fogja érvényesíteni azokat a mértékű védővámokat, amelyeket korábban hangoztatott, ehhez nem fűződik érdeke, továbbá nem is lenne hatásos, mert Kína szinte meg sem érezné.

Rex Tillerson amerikai (b) és Vang Ji kínai külügyminiszter kezet fog a megbeszélésüket követő pekingi sajtótájékoztatójukon 2017 március Forrás: MTI/EPA/AP POOL/Mark Schiefelbein

Ma még jósolni is nehéz, az USA feladja-e vezető szerepét Kelet-Ázsiában, és tálcán nyújtja át Kínának a hatalmi vákuumból származó lehetőséget, miközben a jelek szerint Peking egyre felkészültebb a vezető szerep megragadásához, hangzott el a PAGEO rendezvényén.