A Balla György és Kucsák László fideszes képviselők által jegyzett javaslat általános indoklása szerint
a hűségszerződések teljesen kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat,
mert számos szolgáltató úgy alakítja ki díjtételeit, hogy csak ilyen szerződés megkötésével érje meg igénybe venni az adott szolgáltatást. Gyakori jelenség, hogy
a hűségidő lejártával a fogyasztó csak jóval drágább díjtételek mellett tudja igénybe venni ugyanazt a szolgáltatást, egészen addig, amíg újabb hűségszerződést nem köt.
Ugyanakkor a szolgáltatók számos esetben akár egyoldalúan is módosíthatják a szerződési feltételeket, ami nem mindig szolgálja a fogyasztók érdekeit.
A módosítás ezért lehetővé tenné, hogy az előfizetőket kedvezőtlenül érintő egyoldalú szerződésmódosítás - például a díjtételek megemelése, a szolgáltatás tartalmának megváltoztatása vagy a tévés szolgáltatások esetében a csatornaösszetétel módosítása - esetén
a fogyasztóknak lehetőségük legyen a határozott idejű szerződés felmondására anélkül, hogy abból hátrányuk származna.
A javaslat arról is rendelkezik, hogy a határozott időtartamú előfizetői szerződés lejártát követően a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe annál, mintha új előfizetőként érkezne.
A Népszava megkeresett több szolgáltatót, amelyek közül a Magyar Telekom úgy reagált:
épp az okoz hátrányt az előfizetőknek, ha megszűnik vagy lerövidül a határozott idejű szerződés időtartama
alatt adott kedvezmények lehetősége. Emellett figyelmeztettek arra, hogy a hűségidő egy évben történő maximálása különösen érzékenyen érintené a magas árszínvonalú okostelefonok elérhetőségét, hiszen a rövidebb hűségidő miatt az ezekre adott kedvezmények nagysága csökkenhet
A Vodafone is reagált, mint írták a javaslat szerinti változás azzal járna, hogy a fogyasztók kedvezőtlenebb feltételekkel vehetnék igénybe a szolgáltatásokat, hiszen a jelenlegi szolgáltatásportfolió árazásánál általában 2 éves futamidővel számoltak, mind a tarfiacsomagok, mind a készülékvásárlás tekintetében.
A Vodafone a témában iparági egyeztetést sürget, hiszen a törvénymódosítás jelen formájában nem járna a fogyasztók számára kedvező változásokkal,
ugyanakkor lelassítaná a digitalizáció folyamatát és nem támogatná a kormányzat azon törekvését, hogy a lakosság mind nagyobb hányada férjen hozzá a digitális szolgáltatásokhoz.