Bár az ingatlan megvásárlásához a válaszadók csaknem kétharmada hitelt vesz fel, a hitel kiválasztására mindössze pár napot fordítanak. Sokan ráadásul csak egyetlen bank ajánlatát nézik meg, holott
az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada hónapokat szán, amely alatt a legtöbben 4 vagy több ingatlant is megnéznek.
A Budapest Bank legfrissebb kutatásában 25 és 59 év közötti ingatlantulajdonosokat kérdezett a szülői házból való elköltözésről, a mobilitási kedvről, illetve az első és jelenlegi saját tulajdonú otthonuk megvásárlásának körülményeiről, ide értve annak kiválasztását és a finanszírozását is. Mint kiderült,
a megkérdezettek átlagosan 23 évesen költöztek el a szüleiktől, az első saját ingatlanukhoz pedig jellemzően 27 éves korukban jutottak hozzá.
Az esetek több mint harmadában (40%) már a családi fészekből történő elköltözés évében meglett a saját tulajdonú otthon, a többiek viszont átlagosan 8 évet vártak erre.
Az első saját tulajdonú ingatlan minden második válaszadónál (51%) családi ház volt, 25% panellakásba, 24 százalékuk pedig egyéb társasházi típusú lakásba költözött. Az ingatlanokat 69% vásárolta, 17% pedig inkább az építkezést választotta. Az első új otthonba a megkérdezettek 77százaléka párjával vagy házastársával együtt költözött be.
Amennyiben a megkérdezettek jelenlegi ingatlanát nézzük, a családi házban élők aránya 58%-ra nőtt, a panellakást otthonként választók aránya pedig 17 százalékra mérséklődik, vagyis elsősorban a panellakások tulajdonosai mozdultak a családi házak irányába.
A magyarok továbbra sem túl mobilisak:
65 százalékuk jelenleg is az első teljesen, vagy részben saját tulajdonú ingatlanában él.
A válaszadók csupán harmada (35%) költözött kétszer vagy annál többször saját tulajdonú ingatlanba, de ők sem túl sűrűn teszik ezt: átlagosan 9 évente költöznek. Ráadásul nem is szívesen mennek messzire, hiszen a többször költözők 57 százalékának az összes eddigi ingatlana ugyanazon a településen volt. Az esetek több mint felében (54%) nagyobb otthonra volt szükség, 27 százaléknál családi okok álltak a költözés hátterében, és mindössze minden tízedik (11%) költözött a munkahelye miatt.
Az ingatlanvásárlás fontos ügy: a válaszadók 83%-a maga is részt vett jelenlegi lakása keresésében, 96%-uk pedig a végső döntés meghozatalának is aktív részese volt. Ugyanakkor a döntést a legtöbb esetben nem egyedül, hanem családtagjaival együtt hozták meg, mindössze a válaszadók 17%-a mondta ki a végső szót egyedül.
Az ingatlant keresők fele (51%) elsősorban ingatlan- és apróhirdetési portálokon tájékozódott, 34 százalékuk ingatlanközvetítők, egyharmaduk pedig a rokonok és ismerősök ajánlását is figyelembe vette. Érdekes, hogy a közösségi médiát erre mindössze 8 százalék vette igénybe.
A válaszadók több mint kétharmada maximum 3 hónapig keresett új ingatlant,
harmaduknak (30%) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, 17%-uk keresett csak fél éven túl. A legtöbben (63%) 4 vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19%) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette.
A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe
(66% az ingatlan árát, 40% pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52%) és állapota (43%) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5%-a veszi tekintetbe.
A keresés megkezdésekor a válaszadók négyötödének (81%) van tervezett összeg a fejében, kétharmaduknak (68%) pedig nagyjából sikerült is magát ehhez az összeghez tartania a vásárláskor. Az előzetes költségtervvel rendelkezők harmada (28%) azonban végül többet költött. 50%-uk esetében a felújítás és berendezés került többe, 30% említette, hogy az ingatlanok ára is magasabb volt a vártnál, 27%-nak pedig egyszerűen annyira megtetszett az ingatlan, hogy hajlandó volt azért magasabb árat is kifizetni, mint amit korábban tervezett.
Akár túllépjük a keretet, akár nem, az ingatlanvásárlás pénzügyi oldalát nem kerülhetjük meg, így érdekes kérdés, miből is vesznek ingatlant a magyarok. A válaszadók 58 százaléka vett fel hitelt, 47% a megtakarítását, 33 százalékuk pedig az előző lakása árát is felhasználta ehhez.
Ha a lakáshitel kiválasztására kerül a sor, a megkérdezettek többsége (78%) a bankoknál tájékozódik, 73%-uk pedig személyesen is bemegy ezért a bankfiókba, nem elégszik meg a pénzintézet honlapjával. Bár az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada (67%) több hetet, akár több hónapot is szán, amely alatt több ingatlant is megnéznek,
az ingatlan finanszírozásáról való döntésre ennél aránytalanul kevesebb energiát fordítanak: a lakásvásárlást hitelből finanszírozók 38%-a mindössze egyetlen bank ajánlatát vette figyelembe, és a hitel kiválasztására legfeljebb néhány napot (36%) vagy egy hetet (23%) szánt.
Mindez annak fényében elgondolkodtató, hogy a legtöbb esetben egy-két évtizedes elköteleződésről van szó, ráadásul a megfelelő hitel kiválasztásával akár milliókat is spórolhatnának.
„A hitelfelvétel mindig komoly döntés, amely az ügyfelek életének következő tíz-húsz évére hatással lesz. Jelzáloghitel termékeink fejlesztésekor a Budapest Banknál fokozottan figyelünk ügyfeleink igényeire és a szakértő tájékoztatásra, hogy nyugodtabban vághassanak bele lakáscéljaik megvalósításába" – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője.
A kutatásunk szerint a hitel kiválasztásakor a havi törlesztőrészlet mellett a teljes visszafizetendő összeg, valamint a THM nagysága és a futamidő hossza is fontos szempontnak számít,
ezért olyan jelzálogkonstrukciót alakítottunk ki ügyfeleink számára, amely lehetővé teszi, hogy a futamidő hosszát, ezzel együtt a teljes visszafizetendő összeget és a THM-et is csökkentsék a számlájukra érkező jövedelem és biztonsági tartalék segítségével."