A 10 leginkább kereskedett devizával rendelkező G10 országok között az olyan kisebb, ám nyitott gazdaságok vannak a leginkább kitéve egy jelentősebb ingatlanpiaci korrekciónak, mint Svédország és Új-Zéland – idézi a Bloomberg a Goldman Sachs elemzőinek véleményét. A pénzintézet szerint 35-40 százalékos esély van arra, hogy valamelyik országban kipukkadjon a buborék, és komolyabb zuhanás következzen be. A Goldmannál ez – inflációval kiigazítva – legalább 5 százalékos árcsökkenést jelent.
A bank összeállítása egyébként úgy készült el, hogy az elemzők három tényezővel vetették össze a lakásárakat. Az első a bérleti díj, a második a háztartások jövedelmei, a harmadik meg az infláció. Átlagolva az így megkapott eredményeket, a Goldman arra jutott, hogy
Új-Zéland a leginkább túlárazott piac a vizsgáltak közül,
melyet Kanada, Svédország, Ausztrália és Norvégia követ.
A modell szerint azonban a következő 5-8 évben Svédországban és Új-Zélandon a legnagyobb a korrekció esélye. Az utóbbi esetében a valószínűség több mint 40 százalékos, míg az előbbinél csupán 35. Kanadában ez 30 százalék, míg Norvégiában, Ausztráliában és Svájcban 20-25 százalék.
A leginkább veszélyeztetett gazdaságok közül
Új-Zélandon 2010 óta 60 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miközben Svédországban 41 százalékkal.
Az új-zélandi jegybank egyébként a múlt héten közölte, idén a lakásár-infláció 5 százalékra lassulhat a tavalyi 14 százalékot követően – noha 2020-ig pozitív növekedéssel számolnak.
Ezzel együtt a Goldman elemzői arra jutottak, hogy az elmúlt időszak lendületes áremelkedései mellett a hitelezés bővülése a másik olyan tényező, amely különösen kiszolgáltatottá teszi a kisebb G10 gazdaságokat. Külön kiemelték, hogy
a háztartások adósságai az elkölthető jövedelmekhez viszonyítva rekord szinteken állnak ezen országokban,
jóllehet az alacsony kamatszinteknek köszönhetően a törlesztés egyelőre nem okoz komoly gondot.
Külön érdekes, hogy a bank szerint Svédországban és Új-Zélandon a bevándorlásnak és a népességnövekedésnek köszönhetően továbbra is jelentős a keresleti nyomás a piacon, míg Ausztráliában, Norvégiában és Kanadában a lakásépítési aktivitás meghaladja a népesség felől érkező keresletet.