Saját magunk áramellátói leszünk?

Az előrejelzések szerint 2035-re a világ energiaigénye a három évvel ezelőtti szinthez képest 34 százalékkal emelkedik majd. De nem pusztán az energia iránti éhség, hanem az átalakuló fogyasztói igények is komoly kihívások elé állítják az energetikai piac szereplőit. A következő évtizedekben a digitalizáció, az alternatív hajtású járművek elterjedése, a technológiai fejlődés, az okosmérés lehetősége jelentősen formálja majd a piacot.

Az Európai Unió 2020-as klímapolitikai céljai szerint 20 százalékkal javítja az energiahatékonyságot, 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást és 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát.

Magyarország az üvegházhatású gázok csökkentésében 10 százalékos csökkentést célzott meg a 2005-ös szinthez képest, a megújuló energiaforrások teljes energiafogyasztáson belüli részarányára pedig 14,65 százalékos vállalást tett 2020-ra.

Ez utóbbit a lakossági biomassza felhasználást is figyelembe véve már idén teljesítette az ország – fogalmaz Kovács Csaba, a KPMG partnere, energiapiaci szakértője. Az energiastratégiát tekintve már jóval messzebbre, a 2030-as célokra érdemes tekintenünk. Az Európai Bizottság tavaly novemberben adott ki egy új törvénycsomag tervezetet, amely szerint

2030-ra már a teljes energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiából kívánja fedezni,

és vélhetően ehhez a célhoz való hozzájárulási vállalásoknak megfelelően fog forrásokat allokálni – hívja fel a figyelmet a szakember.

Napelemekkel borított háztető Forrás: Photononstop/Philippe Turpin

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a közösség egész területén komoly kihívást jelent az úgynevezett energiaszegénység. Ez azt jelenti, hogy az uniós vállalkozások számára az energiaár jelentősen befolyásolhatja a versenyképességet, a lakossági felhasználók költésgvetésében pedig jelentős tételt jelentenek az energetikai célú kiadások.

Bizonyos felhasználói kör esetében az átlagos keresetekhez viszonyítva rettenetesen drága az energia, ugyanakkor jóval többet is használunk belőle, mint amennyit kellene.

A Bizottság szerint a jövőben várhatóan több forrás jut nem csak az energetikai technológiák fejlesztésére, hanem a lakások, otthonok és épületek korszerűsítésére, energiahatékony eszközök terjesztésére. A Bizottság becslése szerint 2020-ra a kizárólag energiatakarékos termékeket használó fogyasztók háztartásonként átlagosan évi 500 eurót takaríthatnak majd meg.

Mindenki magának fejleszthet áramot

És épp ez a megtakarítási lehetőség vezérel számos olyan lakossági fogyasztót, aki saját maga számára szeretné termelni az energiát. A szakemberek szerint a központosított, nagy erőművi rendszerektől elmozdulás történik a decentralizált, helyi energetikai rendszerek irányába. Kovács Csaba lapunknak elmondta, a technológiai fejlődésnek köszönhetően a napelemekkel való termelés, valamint az akkumulátorok és az egyéb energiatároló kapacitások költségeinek csökkenésével

megfizethetővé válik a fogyasztók részben hálózattól független, önálló energiatermelése.

Ezt az igényt egyébként már a szolgáltatók is igyekeznek kihasználni azzal, hogy kulcsrakészen telepítenek háztartásokat, energiaközösségeket ellátó kiserőműveket. A PWC közelmúltban kiadott közleményéből például az is kiderül, hogy

Németországban számos helyen már most is a helyi energiafogyasztás több mint 80 százalékát elosztott forrásokból - leginkább tetőre szerelt napelemekből és saját birtokokon működő szélerőművekből - származó energia fedezi.

Használjon okosmérőket, mert megéri!

Az energiaköltségek csökkentésének következő lépcsője - a villamos energia, a földgáz, távfűtés, hűtés és melegvíz - úgynevezett okos mérésének a bevezetése. Ez olyan, valós idejű mérési technológia, amely folyamatosan biztosítja a fogyasztási adatok rendelkezésre állását mind a fogyasztók, mind az energiaszolgáltatók számára. A nyugat-európai országokban szerzett tapasztalatok és a pilot programok alapján elmondható, hogy a rohamosan terjedő intelligens rendszerek segítségével elérhető

anyagi megtakarítás pedig több mint kétszer akkora, mint a működtetésükkel együtt járó kiadások összege.

A magyar szakértők szerint Magyarországon akár 250 megawatt plusz-szükségletet lehetne kontrollálni az okos mérés bevezetésével. Ennek a módszernek más előnyei is vannak: elkerülhető vele a fogyasztók eladósodása, kiszűrhető a jogosulatlan felhasználás, valamint a fogyasztás mértéke szabályozhatóvá válik, sőt lehetőség nyílik az abba való beavatkozásra is. Új távlatokat nyit az energia vásárlásra is: nem mindegy tehát, hogy a csúcsidőszakban használja egy fogyasztó a legtöbb energiát, vagy ezt az okos mérés alapján át tudja csoportosítani máskorra, amikor talán olcsóbban jut hozzá.

Energiaellátás napelemek segítségével Forrás: MTI/Komka Péter

A digitális technológiák azonban nem csak a mérésben jelennek meg: a vállalati és a lakossági fogyasztók számára egyre fontosabb, hogy rugalmasan fizethessék a számláikat, érjék el az ügyfélszolgálatot. A szakértők úgy látják, hogy az internetre kapcsolódó eszközök kulcsfontosságúak lehetnek az új termékek és szolgáltatások kialakításában.

Csökkenő energiafogyasztás, nagyobb hatékonyság

A BP közelmúltban kiadott energetikai jelentése szerint az elmúlt évben a karbon-emisszió mértéke mindössze 0,1 százalékkal emelkedett, ami a gazdasági válság éveit leszámítva 1992 óta a legalacsonyabb növekedési dinamika. Kína energiaigénye tavaly 1,5 százalékkal nőtt, ami a világ más országaival összehasonlítva a legerősebb, ám a korábbi években jegyzett 5 százalékos növekedést tekintve mégis a legkisebb növekedési ütem.

A BP jelentése a következőképp indokolja: egyre nagyobb a kevésbé energiaintenzív szolgáltató szektor térnyerése és a kiemelkedően nagy energia-, illetve szénigényű vas-, acél- és cementtermelés visszaesése következtében második éve csökken a szén iránti kereslet. Kína földgáz-kereslete szintén csökken; ami gyökeresen ellentétes azzal, hogy szakértők széles köre egy-két évvel ezelőtt még a gázkereslet évi 14-15 százalékos növekedésére számított.
Ezzel párhuzamosan az energiafogyasztás éves növekedésének mértéke a 2000 és 2014 között mért évi 2,3 százalékos átlagról 1,4 százalékra mérséklődik. A visszaesés oka az energiaigény növekedése mellett az energiahatékonyság javulásából adódik, főként a fejlett ipari országokban; a fejlődő országokban az energiaszükséglet növekedése ezzel szemben meg fogja haladni a világátlagot – áll a BP előrejelzésében.

A KPMG szakembere szerint a legnagyobb kihívást a piaci szabályozás alakulása jelenti majd a jövőben. Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak, a szabad verseny és a fogyasztói jogok védelmében a világ több pontján is szigorodó, a piaci átalakulást ösztönző szabályozói nyomás nehezedik az energetikai szektorra.

Mindemellett a technológiai fejlődés sem egy irányba mutat:

a piaci szereplők sem mindig látják egyértelműen, hogy az egyébként is jelentős beruházásokat igénylő fejlesztések közül melyek lesznek piacképes.

Az egyre szélesebb körben terjedő elektromos autók, és az őket tápláló hálózat fejlesztése jelenthet még nagyobb kihívást. Számos fórumon elhangzik: ahhoz,

hogy ezek a járművek globálisan is „tiszták" legyenek, az kell, hogy az áram, amivel az akkumulátorokat a felhasználók nap mint nap feltöltik, szén-dioxid-kibocsátástól mentes forrásból származzon.

Ellenkező esetben ugyanis egyszerűen a villamos energiát megtermelő erőműhöz koncentráljuk a károsanyag-kibocsátást, amit végső soron az autóhasználatnál megspórolunk.

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison Program.