Március végére 45 082 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya.
Ez 575 milliárd forinttal több a tavaly év véginél
és 3267 milliárddal az egy évvel azelőttinél.
Ráadásul a háztartások kötelezettségei 122 milliárd forint csökkenéssel 8517 milliárd forintra estek, de 25 milliárddal meghaladták a tavaly március végit.
Ez összességében azt jelenti, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona
697 milliárddal gyarapodott az első negyedévben,
és 3242 milliárddal az elmúlt egy év alatt.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2017 első negyedévében a negyedéves GDP 4,3 százalékát tette ki (349 milliárd forintot).
Az első negyedév során a magyarok
Az életbiztosítási tartalékait 41 milliárd forinttal növelte a lakosság.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan
tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban.
A lakosság jelentős arányban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2,5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközbe tereli a megtakarításokat.
A szakértő szerint az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke lassan negatívba fordul, így középtávon itt is a befektetési alapoknál látottakhoz hasonló felfutás, majd stagnálás várható.