Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Az elmúlt években történt jelentős áremelkedés a fővárosban véget ért és várhatóan nem folytatódik.
A vidéki városokban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással – áll az ingatlan.com elemzésében, amely az albérletpiacon várható változásokat vizsgálta.
„Becslésünk szerint a magyarországi albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de nehéz pontos összeget mondani” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte
sokan feketén adják ki a lakásukat
vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be.
A jövőben jelentősen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövő évi adócsomag napokban bemutatott első verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. A tervek szerint ugyanis jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (ehot) megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot. Balogh László szerint lényegében
a terhelés az eddigi felére csökkenne,
ha a tervezet most ismertetett változata lép életbe.
Budapesten az átlagos bérleti díjak alapján a legtöbb lakás beleesett az 1 millió forint feletti éves jövedelmet termelő körbe. Így ezek után, ha legálisan adták ki őket, akkor fizetni kellett a 14 százalékos ehót. Ennek
eltörlése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakástulajdonosok automatikusan ennyivel vinnék lejjebb a bérleti díjakat.
A szakember szerint az egészségügyi hozzájárulás eltörlése miatt jelentősen kifehéredhet az albérletpiac, mert a bevétel után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ez pedig sok lakástulajdonos számára elég lehet ahhoz, hogy teljesen legálisan adja ki a lakását.
Budapesten 130-135 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, ami az ingatlan.com előrejelzése szerint nem fog emelkedni. Áremelkedésre nincs is nagyon tér a budapesti albérletpiacon, mert
a bérlők nehezen tudnák megfizetni a magasabb bérleti díjat.
Budapesten az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti díj, így a kereslet bár magas, már nem nagyon lehet feljebb vinni az árakat.
Az ingatlan.com elemzése szerint tehát az nem várható, hogy az albérletárak az eho esetleges eltörlése miatt mérséklődjenek. Inkább fordított lesz a forgatókönyv: meggátolja és stabilizálhatja az elmúlt években jelentősen emelkedő albérletárakat.
A lakástulajdonosok legalizálhatják a mostani díjakból befolyó bevételt, aki pedig eddig is befizette az ehot a kiadás után, annál még több pénz maradhat. Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az 1 milliós ehohatárt, így ezeken a településeken nem hoz számottevő változást a terhelés esetleges eltörlése.
Vidéken más a helyzet, mint Budapesten, ahol az árak emelkedése lényegében megállt.
Az egyetemvárosokban, több megyeszékhelyen és nagyvárosokban tavaly drágulás következett be,
annak ellenére, hogy a kínálat is növekedett – derül ki az ingatlan.com több mint hatezer hirdetés adatán alapuló májusi körképéből.
nőtt a lakások átlagos bérleti díja.
Balogh László azonban hozzátette, most még az albérletszezon előtt vagyunk: nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy
a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.
Az ingatlan.com előrejelzése szerint az országos albérletpiac kiegyensúlyozottabbá válhat Budapesten és a nagyvárosokban. Az EHO eltörlése, a jövedelmi korlátok, a kínálat és kereslet kiegyenlítődése stabilabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb piacot eredményezhet. Ez pedig mind a bérlők és a lakásukat kiadók számára is tisztább helyzetet hozhat.