Muszáj lesz kockáztatni, ha jó hozamot akarunk

Piggy Bank with Euros Sticking Out.

A bankbetétek már régebb óta nem fizetnek szinte semmit, és az állampapírokkal is egyre nehezebb lesz reálhozamot elérni a növekvő infláció mellett – mit válasszon, aki nem akarja maga befektetni a pénzét?

A magyar lakosság hagyományosan messzire elkerüli a kockázatot, ha arról van szó, hogy mibe fektessék a pénzüket - nem véletlen, hogy a legnépszerűbb megtakarítási forma a bankbetét, ami ugyan nem tekinthető különösebben fejlett megtakarítási terméknek, de mindenképp jobb választás, mint a lekötetlen pénz vagy még inkább az otthon, a párnacihában tartott készpénz. Miközben azonban a kockázattól igyekszünk a lehető legtávolabb tartani magunkat, a jó hozamot igenis szeretjük - sőt, elvárjuk. Időről-időre készülnek olyan felmérések, amikor az infláció vagy épp a kockázatmentesen elérhető hozam szintjéről kérdezik a lakosságot: rendszerint mindkettőt magasan a valós szint fölé lövik be a megkérdezettek.

Ez a stratégia azonban az utóbbi időben nem kecsegtet túl sok eredménnyel: miután a jegybankok világszerte a mélybe taszították a kamatokat,

a bankbetétekkel elérhető hozam minimálisra zsugorodott - esetenként nem is kapnak kamatot pénzükre a befektetők, vagy a közterhek levonása után kevesebbet kapnak vissza, mint amennyit a bankba tettek.

Ilyen környezetben a legóvatosabbak is hajlandóak valamennyit kockáztatni a hozamért.

Korkep a befektetesi alapokrol es az elerheto hozamokrol Forrás: Cultura Creative/Cultura/Les and Dave Jacobs/Les And Dave Jacobs

Persze nem kell arra gondolni, hogy a legvadabb devizaspekulációba kezdenek bele tömegesen az emberek - és ez rendjén is van így. A komfortzónából sokan eddig azért sem mozdultak ki, mert az állam bőkezűen jutalmazta azokat a lakossági befektetőket, akik kockázatmentes hazai állampapírt vásároltak. Miután azonban sikerült jelentősen növelni a lakosság birtokában lévő állampapír-állományt, jelentősen csökkentve a gazdaság sérülékenységét,

az újabb sorozatok hozamai már visszafogottabbak

- az ébredező infláció időszakában már nem mindig elegendőek ahhoz, hogy reálhozamot érjünk el velük.

Kockázat nélkül ma már nem igazán találunk reálhozamot

Akik nem szeretnék aktívan, saját kezűleg kezelni befektetéseiket (akár idő, akár kellő pénzügyi ismeretek vagy bátorság híján), de hajlandóak kisebb-nagyobb kockázatot vállalni a hozam reményében, azok jellemzően a befektetési alapoknál találhatják meg a számításaikat.

A tavaly ezek közül is

az ingatlanalapok voltak azok, amelyek a legtöbb tőkét vonzották a lakossági szektorból

- ezen nincs is mit csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy az ingatlanárak végeláthatatlan emelkedéséről szóltak a hírek. Bár a magyar ingatlanpiac még most sem tekinthető túlárazottnak, azért a fák itt sem érnek az égig - mindenesetre a befalapok lehetővé teszik, hogy az ingatlanpiaci áremelkedésből anélkül is részesedhessünk, hogy befektetési céllal házat vagy lakást kellene vásárolnunk. Ez akkor is igaz, ha ezek az alapok egyébként ritkán vásárolnak lakásokat, sokkal inkább üzleti ingatlanokat, irodákat, bevásárlóközpontokat, raktárakat tartanak portfóliójukban.

Miközben a teljes befektetésialap-piac vagyona másfél százalékot nőtt 2016-ban,

az ingatlanalapokba dőlt a pénz: több mint 40 százalékkal 780 milliárd forint fölé nőtt vagyonuk. Hozamuk átlagosan 3 százalék körül alakult, bár láttunk 9 százalékos hozamot is. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve – ennek ellenére idén sem csökken az érdeklődés az ingatlanalapok iránt, áprilisban egyetlen hónap alatt 50 milliárd forinttal nőtt a magyar.

Az ingatlanárak mellett a nyersanyagpiacról olvashattunk még sokat az utóbbi időben: míg azonban az ingatlanpiacon folyamatos volt az emelkedés, az olaj vagy épp a nemesfémek ára jelentős ingadozás közepette emelkedett.

Bár összességében az árupiaci alapok kategóriája a befalapok között a kisebbek között van, a népszerűsége nagyot ugrott tavaly,

közel duplájára emelkedett az itt kezelt vagyon, stabil hozam mellett. A folyamat nem állt meg, idén is egyre népszerűbb ez az egyébként kis kategória.

A hazai kötvényalapoknak egy időre a tavalyi volt az utolsó jó évük:

3 százalék fölötti átlagos hozamot produkáltak, alacsony kockázat mellett. Idén viszont már alaposabban körül kell nézniük a piacon a portfóliómenedzsereknek, és némi kockázatot is kell vállalniuk, ha hozamot akarnak csinálni az ügyfeleknek. Tavaly még 3 százalékkal nőtt az ide fektetett vagyon, idén márciusban viszont már közel 30 milliárd forintot vettek ki ebből a kategóriából a magyar befektetők.

A legnagyobb csökkenést persze a pénzpiaci alapok szenvedték el tavaly,

nagyjából vagyonuk negyedét veszítették el 2016-ban. A mostani alacsony kamatkörnyezetben ez egyáltalán nem csoda, ahogy az sem, hogy ez a folyamat idén is tovább folytatódik. Mivel ez az alapfajta áll a legközelebb a bankbetétekhez, korábban ez volt a legnépszerűbb kategória, most azonban nem tud versenyképes hozamot elérni.

A másik alacsony kockázatú alapkategória, a tőkevédett alapok köre szintén komolyabb vagyonvesztésen megy át,

tavaly egy év alatt több mint negyedével zsugorodott a vagyonuk. A tőkevédelem ezen alapoknál jellemzően a futamidő végéig tart, ennek lejártával a befektetők ebben a kamatkörnyezetben jó eséllyel más kategóriát választanak a hozam reményében.

Érdemes körbenézni a hazai befektetési alapok piacán 123RF

A tavalyi évre jellemző óriási részvénypiaci rali világszerte a tőzsdék felé irányította a befektetők figyelmét – ebből azonban kissé kimaradtak a magyar befektetők. Sem a közvetlen részvényvásárláson, sem a részvényalapokon keresztül nem nőtt annyira a befektetések aránya itthon, amennyire a tőzsdei árfolyamok száguldásából gondolhattuk volna.

A kockázatkerülés itt távol tartotta a hazai kisbefektetőket az elérhető magas hozamtól.

Az alapkategória vagyona persze így is nőtt 7 százalékkal, és ez az emelkedés idén is folytatódik. Bár a tőzsdei árfolyamemelkedés már olyan régen tart, hogy egyre gyakrabban merül fel a korrekció lehetősége, ez egyelőre még mindig várat magára.

Nagyot ugrott viszont a származtatott alapok népszerűsége

Igaz, ez az alapfajta még a tavalyi bő duplázás után is a legkisebbek közé tartozik. A vegyes alapok vagyona főleg a kötvénytúlsúlyos alapok népszerűségének csökkenése miatt csökkent tavaly, és ez a folyamat húzódott át az idei évre is – áprilisban húszmilliárdos nagyságrendben csökkent a vagyon. A részvénytúlsúlyos vegyes alapok viszont jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a befektetők részesedjenek a tőzsdei árfolyamok emelkedéséből korlátozott kockázat mellett – így ez a kategória még hordozhat magában potenciált az idei évre.

Az egyik legizgalmasabb kategória az abszolút hozamú alapoké – ezek az aktívan kezelt portfóliók bármit tartalmazhatnak, amit a menedzser választ, a portfóliómenedzserre bízzuk a vagyonunkat. Mivel gyakorlatilag nincsenek korlátozva az alapban tartható eszközök, a kockázat is magas, ez azonban a magasabb hozam lehetőségét is magában hordozza – igaz, egy rossz befektetői döntés komolyabb hozamcsökkenést is okozhat, így komolyabb ingadozásra kell felkészülnie a befektetőknek.

Tavaly több mint 10 százalékkal nőtt az abszolút hozamú alapok vagyona,

és idén is az egyik legnagyobb vagyonnövekedést hozták össze áprilisig a kategória alapjai.