„Jó éveken van túl a tisztán hazai érdekeltségű nagyvállalatok jelentős része, mind számuk, mind arányuk jelentősen növekszik, míg a külföldi érdekeltségű cégek aránya egyértelmű csökkenést mutat” – közölte Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A visszaesés az egymilliárd forint éves árbevétel feletti cégek tekintetében a legjelentősebb,
ahogy az a korábbi években is volt. Egy év alatt közel 2 százalékkal esett a nemzetközi arány ebben a szegmensben, és már csak 35 százalék körül van a mutató.
Fontos hangsúlyozni, hogy az arányok csökkenése elsősorban a tisztán hazai érdekeltségű kkv-k és nagyvállalatok számának a növekedésének köszönhető. Összességében nem csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma, de az országokat vizsgálva jelentős eltolódások vannak.
Országok tekintetében leginkább a nyugat-európai érdekeltségek vannak visszaszorulóban. A cégek számát vizsgálva még mindig Németország van az első helyen, de Ausztria már csak a második Ukrajna mögött.
Ország neve | Cégek száma (db, 2016 végén) | 5 éves trend |
Németország | 4527 | -19,7% |
Ukrajna | 4008 | 22,9% |
Ausztria | 3956 | -12,1% |
Románia | 3105 | -40,0% |
Szlovákia | 2956 | 48,5% |
Nagy-Britannia | 2209 | 7,0% |
Olaszország | 2053 | 1,4% |
Amerikai Egyesült Államok | 2051 | -25,5% |
Szerbia | 1824 | 271,5% |
Svájc | 1549 | 1,0% |
„A keleti szomszédaink előretörése sajnos nem minden esetben jó hír – jegyezte meg az Opten szakértője. – Természetesen nem lehet általánosítani, de még mindig jellemző az a gyakorlat, hogy a hazai cégek életpályájának vége fele sok cég kerül át utolérhetetlen ukrán vagy szerb tulajdonosok kezébe” – mondja az Opten szakértője.
Az sem feltétlen szerencsés állapot, hogy több offshore jellegű ország is szerepel a top 20-as érdekeltségi listán. Ilyen Ciprus, a Seychelles-szigetek vagy Suriname, a három ország valamelyéhez kötődő érdekeltségeggel több mint 2500 cég működik Magyarországon.
A nemzetközi érdekeltségű cégek jelenleg közel 730 ezer hazai munkavállalót foglalkoztatnak,
de ez az érték egy év alatt több mint 30 ezerrel csökkent, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a hazai dominancia erősödik a foglalkoztatásban is.
A jelenségnek vannak pozitív és negatív olvasatai is. Pertics Richárd szerint a külföldiek, azon belül a nyugat-európai cégek súlyának csökkenése a cégstruktúra számára nem feltétlen jelent pozitív hírt. A nyugati cégek általában jobb tőkeellátottsággal és ezáltal stabilitással rendelkeznek, ami sok esetben támaszpontokat jelent az amúgy rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában.
Ágazatok tekintetében a kereskedelemben, az ingatlanügyleteknél és a tanácsadó szektorban a legmagasabb a külföldi érdekeltségű cégek száma. A kereskedelemben nem is olyan rendkívüli a magas érték, hiszen ebben a szektorban összességben is rendkívül magas a cégek száma.
Ágazat neve | Külföldi érdekeltségű cégek száma (db) |
Kereskedelem, gépjárműjavítás | 12993 |
Ingatlanügyletek | 7731 |
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység | 4577 |
Feldolgozóipar | 4094 |
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 2920 |
Az ingatlanügyleteknél és a tanácsadás esetén viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ezek a szektorok cégszám tekintetében nem számítanak óriásnak, így a magas nemzetközi cégszám egyben arányaiban magas nemzetközi befolyást is jelent.