A legfrissebb inflációs mutatók ismét felerősítették az Európa „japánizálódásával” kapcsolatos félelmeket – azaz hogy sem inflációra, sem növekedésre nem számíthatunk tartósan –, hiszen a fő és a maginflációs adatok nemcsak alulmúlják a várakozásokat, de az első negyedév élénkülését követően újból visszafordulást mutatnak.
„A Fed kamatemelései nyomán ugyan fokozódott a várakozás az Európai Központi Bank szigorításával kapcsolatban, ez azonban egyelőre kevés az EKB számára – közölte Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere. Mint mondta, egyelőre még a kötvényvásárlási program kivezetésével kapcsolatban sem tisztult a kép, nemhogy kamatemelésbe kezdene.
Ennek fő oka az, hogy
az infláció felpörgetése kulcsfontosságú lenne az európai gazdaságok számára,
nem csak az egészséges gazdasági növekedés, de az adósságcsapdából való kikecmergés miatt is. Hiszen az EKB-nak továbbra is célja az Európa-szerte magas államadósságok elinflálása, amit azt jelenti, hogy az infláció magasabb kell, hogy legyen, mint a kötvénypiaci hozamszintek.
Az EKB legfrissebb előrejelzésében a növekedési várakozását javította (2018-ra 1,7%-ról 1,8%-ra), viszont az inflációs előrejelzését lefelé módosította (1,6%-ról 1,3%-ra).
Ez továbbra is arra utal, hogy csak sokára és nagyon lassan indul el a kamatszintek „normalizálódása” Európában,
akár évekig fennmaradhat az extrém alacsony kamat- és hozamkörnyezet,
amivel a befektetőknek is szembe kell nézniük.
Kovács Mátyás úgy véli, a tartósan alacsony eurózónás kamatkörnyezet a Magyar Nemzeti Bank számára is lehetőséget ad arra, hogy akár középtávon fenntartsa a rekord alacsony kamatszintet, annak ellenére is, hogy nálunk már látványosan megindult az infláció növekedése.
Megtakarítóként ez azt jelenti, hogy a betétekkel és kötvényekkel továbbra sem lehet érdemi reálhozamot elérni a következő években, ehhez egyéni kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelően kockáztatni kell és mozdulni a részvények és nyersanyagok irányába.