Mark Zuckerberg és Bill Gates különböző generációk tagjai, és különböző területen építettek fel több milliárd dolláros birodalmat. Ennek ellenére a két cégalapító egyetért abban, hogy a jövőben mi jelenti a legnagyobb veszélyt a munkahelyekre.
A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg május végén tartott beszédet a Harvardon, ahol több érdekes gondolatot is megfogalmazott.
Generációnknak szembe kell nézni azzal a problémával, hogy
több tízmillió munkahely fog megszűnni az automatizáció miatt,
elég csak az önvezető autókra és kamionokra gondolni - mondta Zuckerberg.
A Facebook atyja szerint szüleink generációjában, ha valaki diplomát szerzett, azzal szinte egyenes út vezetett a munkaerőpiacra. Azonban szerinte ez a trend a jövőben másképp lesz,
mert a technológia egyszerűen szükségtelenné tesz munkahelyeket.
Emiatt közösségek szűnnek meg, az emberek egyre kevésbé állnak majd kapcsolatban egymással, ami miatt akár depresszióba is eshetnek - írja a Bloomberg.
Kísértetiesen hasonló gondolatokat fogalmazott meg Bill Gates, a Microsoft alapítója, aki szerint a mesterséges intelligencia a jövőben óriási fejlődés előtt áll. Május 15-i egyik Twitter-üzenetében azt írta, hogy mindenképpen a mesterséges intelligenciával, az energiapiaccal és a biológiával kapcsolatos tudományokkal foglalkozna, ha ma lenne fiatal,
mert ezek a területek lehetnek leginkább hatással a világ jövőjére.
Az energiaipari dolgozók száma tavaly 5 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, míg a biotechnológiai munkások száma 10 százalékkal bővült.
Gates nem csak ekkor célzott a robotforradalomra. Egy Quartznak adott interjújában megemlítette, hogy elkerülhetetlen a munkapiac radikális átrendeződése. Ez a folyamat Bill Gates szerint nem feltétlenül negatív,
hiszen a robotok munkaerőt szabadítanak fel.
Ennek köszönhetően felértékelődik azoknak a munkahelyeknek a szerepe, ahol az emberi tényező nem helyettesíthető.
Gates felveti a robotadó gondolatát is,
amely szerinte teljesen jogos ötlet, és lassítaná az automatizálódás folyamatát.
Elmélete szerint, ha egy ember a munkája után jövedeleméből adót fizet, akkor az ugyanazt a munkát elvégző robotnak is adóznia kellene. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a robotokat alkalmazó cégeket plusz terhekkel kellene sújtani.
Mivel a robotokat nem terheli semmilyen adóteher,
ezért ők előnyösebb helyzetből indulnak, mint egy ember a munkaerőpiacon,
még akkor is, ha a hatékonyságuk azonos.
A Forrester Research Found kutatásai szerint az elkövetkező 10 évben a robotok miatt 15 millió új munkahely születhet az Egyesült Államokban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az USA munkaerőpiaca 10 százalékkal nőhet a mesterséges intelligencia és az automatizáció miatt.
Ugyanakkor a dolognak hátulütője is van, ezzel párhuzamosan
25 millió ember helyét veheti át a fejlett technológia,
azaz összességében tízmilliós zsugorodás várható.
A Pew Research Center kutatása szerint az amerikaiak 65 százaléka arra számít, hogy
50 éven belül már több robot fog dolgozni, mint ember.
Egy másik tanulmány szerint a munkahelyek 38 százalékában nem, vagy csak nagyon magas kockázat mellett lehet helyettesíteni a munkaerőt a következő 15 évben. Ez azt jelenti, hogy
a munkahelyek közel kétharmadában elképzelhető valamilyen automatizáció 10-15 éven belül.
A legnagyobb biztonságban a művészek, az egészségügyi dolgozók, az időseket vagy gyerekeket gondozók, a tanárok és a mérnökök vannak, de a kétkezi munkásoknak (vízvezeték-, áram- és fűtésszerelők, kárpitosok, burkolók) sem kell aggódniuk.
A Marketwatch egy korábbi cikke arra is felhívj a figyelmet, hogy
az alacsony fizetésű munkásokat nagyobb eséllyel váltják le a robotok,
így megéri tanulni, mert nagyobb biztonságot nyújt egy diploma. A Fehér Ház tanulmánya szerint a 20 dolláros órabér alatti állások 83 százaléka automatizálható, míg csak 4 százalék ez az arány 40 dolláros órabér felett.
Hogy pontosan melyik munkakör, milyen arányban van kitéve az automatizálódás veszélyének, azt a Visual Capitalist ábráján lehet megtekinteni.