A párizsi székhelyű OECD az előző, tavaly novemberben kiadott tanulmányában jelzetthez képest jelentősen, 2,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését. A jövő évre szóló előrejelzését pedig 2,2 százalékról 3,4 százalékra emelte.
Az OECD Szlovákia kivételével a térségbeli országok mindegyikénél felfelé javította az idei GDP-növekedési előrejelzést.
A szlovák GDP-növekedés az idén 3,3 százalék lesz, 2018-ban viszont 4,1 százalékra emelkedik a szervezet becslése szerint.
A csehországi növekedési prognózisát az idén 2,9 százalékra emelte, a jövő évit pedig 2,6 százalékon változatlanul hagyta az OECD.
A lengyel növekedés az idén 3,6 százalék lesz az OECD várakozásai szerint, a jövő évi növekedés pedig 3,1 százalék lesz.
A magyar GDP-növekedés legfőbb motorja az OECD meglátása szerint az emelkedő béreknek, a munkáltatók alacsonyabb adóterheinek, az uniós források hatékonyabb elosztásának és a növekedésösztönző gazdaságpolitikának köszönhetően növekvő belső fogyasztás.
Az OECD jelentése kiemeli, hogy Magyarországon fokozatosan csökken a munkanélküliség és egyre kevesebben vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban.
A jelentés rámutat, hogy a GDP-arányos államadósság a kormány növekedésösztönző költségvetési politikája mellett is folyamatosan csökken.
Az OECD világgazdasági növekedési előrejelzését 3,5 százalékra javította a novemberben jelzett 3,3 százalékról.
A tanulmány a világgazdasági növekedési kockázatok között a pénzügyi kockázatokat és Kína vállalati szektorának magas eladósodottságát emeli ki.
Az euróövezet idei növekedési előrejelzését 1,8 százalékra emelte az OECD, hangsúlyozva, hogy növekedésösztönző intézkedések eredményességét a nagyarányú munkanélküliség, a béremelések ütemének elmaradása és a nem teljesítő hitelek magas aránya hátráltatja.