Zuhan az olaj ára, bajban az OPEC

September 3, 2015. Rojava, Syria. An oil field in the Syrian Kurdistan. Le 3 septembre 2015. Rojava, Syrie. Un champ de pétrole dans le kurdistan syrien.

Kritikus ponthoz érkezett az olaj hordónkénti árfolyama, idén először csökkent 45 dollár alá. Az OPEC-tagországok a 60 dolláros ár elérésében érdekeltek, viszont a folyamatos visszaesés miatt most komoly lépéskényszerbe kerültek. Elképzelhető, hogy újabb termeléscsökkentés következik.

Úgy tűnik, a befektetők már nem bíznak abban, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) meg tudja oldani a kőolajpiaci túlkínálat miatt keletkezett problémát. És éppen emiatt a bizonytalan légkör miatt az olaj ára csökkeni kezdett, sőt

idén nem látott mélypontra zuhant.

Előzmények

Egy hordó olaj 2014 nyarán még 115 dollárba került. Aztán az Egyesült Államokban egy új, gazdaságos technológiának köszönhetően megugrott a palaolaj-kitermelés, ami a kínálat bővüléséhez vezetett.

Mivel ekkor az OPEC-tagállamok nem akarták elveszteni vezető pozíciójukat a világpiacon, ők is felpörgették a kitermelést, ez viszont olyan mértékű túlkínálathoz vezetett, hogy az olaj hordónkénti átlagára

2016 januárjában 12 éves mélypontra, 30 dollár alá süllyedt.

Mivel ez az árfolyam túl alacsony ahhoz, hogy gazdaságosan tudjanak felhozni olajat, ezért az OPEC-tagok visszafogták a kitermelést napi 1,8 millió hordóval fél éven keresztül.

A tavaly szeptember végi OPEC-gyűlés Forrás: AFP/Stringer

Meg is lett az eredménye, mert az árfolyam visszatért 50 és 55 dollár közé.

Mivel az OPEC-tagországok a 60 dolláros határt célozták meg, ezért május végi találkozójukon a kartell tagjai meghosszabbították a kitermelési kvótát 2018 márciusáig.

A piac erre viszont negatívan reagált, az időhatár kitolását üdvözölték, viszont az elemzők további kvótacsökkentést vártak, így az árfolyam tartósan 50 dollár alá ment. Az elvárt csökkentés mértéke további napi 700 ezer hordó lett volna, azaz összesen 2,5 millió hordóval vágták volna vissza a napi kitermelést, bár szakértők szerint ez is csak az árfolyam szinten tartásához lett volna elegendő.

Bajban az OPEC-tagállamok a túlkínálat miatt Forrás: AFP/Hans Lucas/Vincent Wartner

Idén nem látott mélypont

Június 21-én a nyersolaj árfolyama olyan mélyre süllyedt, mint még soha idén. Egy hordó WTI-keverék csütörtök kora délután 42,7 dollárba, míg a Brent 45,1 dollárba került, vagyis némileg korrigált.

Ennek ellenére, utoljára tavaly novemberben volt ilyen olcsó az olaj.

Ez azt jelenti, hogy csak ebben az évben az olaj árfolyama több mint 20 százalékkal zuhant, ami a Brent esetében a legrosszabb évnyitás 1997 óta – írja a Financial Times.

A lap szerint a csökkentés megállítására két forgatókönyv van. Vagy az Egyesült Államokat kell meggyőzni arról, hogy lassítson a kitermelésen, vagy Szaúd-Arábiának kell határozottabban fellépnie,

és további kitermelés csökkentést kikényszerítenie az OPEC-tagoktól.

Az árfolyam esése ráadásul azért is aggasztó, mert az USA energetikai hivatalának jelentése szerint az ország üzemanyag-fogyasztása a múlt héten 2,5 millió hordónyi benzinnel és 600 ezer hordónyi gázolajjal csökkent.

Többen a Cindy nevű trópusi vihartól is áremelő hatást vártak, de ez sem jött be. A Reuters szerint ebben az időszakban a Mexikói-öbölben

17 százalékkal visszaesik a termelés, és a tartályhajókat visszarendelik.

Csökkenteni kell a kitermelést Forrás: Imaginechina/Feng renhua - Imaginechina/Feng Renhua

A befektetési alapok az év elején portfóliójuk többségébe felvették a Brentet, azonban most egyre többen shortolják a nyersanyagot, így az ellentétes pozícióval próbálnak enyhíteni a károkon, vagy esetleg pozitívba fordítani a mérleget.

Gondolkodnak a megoldáson

Irán olajminisztere, Bijan Zanganeh szerdán azt nyilatkozta, hogy fontolóra kell venni egy újabb készletvágást. Azonban a döntés nem egy országon múlik, Nigéria és Líbia így is nagyon nehezen tudja tartani a jelenlegi korlátozást.

Khalid al-Falih, Szaúd-Arábia energetikai minisztere is sürgette a megoldást, amikor azt nyilatkozta Alexander Novak orosz kollégájával együtt, hogy

egyensúlyt teremtenek az olajpiacon, kerül, amibe kerül.

Khalid al-Falihon (balra) és Szaúd-Arábián sok múlik Forrás: AFP/Joe Klamar

Oroszország és Szaúd-Arábia felel a globális termelés ötödéért, de elemzők szerint még nem készültek fel eléggé a következő lépésre, mert félnek attól, hogy elveszíthetik piaci részesedésüket és kedvező pozíciójukat, ha túlságosan visszafogják a termelést.