Amióta a modern gazdasági modell létrejött, mindig voltak érdekcsoportok, amelyek egy adott részvény vagy nyersanyag árfolyamát megpróbálták befolyásolni. Nincs ez másképp napjainkban sem, bár a felügyeleti szervek próbálják visszaszorítani a csalás és manipuláció lehetőségét.
Azonban Indonéziában egy szokatlan ellenféllel kell felvennie a harcot a nemzeti banknak.
A Bank of Indonesia kemény harcot folytat a helyi csilimaffia ellen.
A jegybank próbálja felszámolni az illegális forgalmazói hálózatokat, ugyanis a kartellek - saját érdekükben - befolyásolják a fűszerpaprika árát.
Ez azért fontos az ázsiai országban, mert a csili ára fölötti ellenőrzés gyakorlatilag
az egész nemzet gazdaságára hatással van.
Indonézia a délkelet-ázsiai régió legnagyobb gazdasága, a Föld negyedik legnépesebb országa, sőt a legnagyobb muszlim lakosságú állam.
Ezek ellenére óriási probléma a csilimaffia, hiszen
a kartellek és az indonéz jegybank törekvései ellentétesek.
Míg az Indonéz Nemzeti Bank minden eszközzel küzd az infláció ellen, addig a kartelleknek az az érdeke, hogy minél drágábban adjanak túl a paprikán.
Az indonéz kormány az elmúlt két évtizedben jelentős eredményeket ért el az életszínvonal növelésében, de az ország 260 millió lakosának a fele még így is szegénységben él - legalábbis a Világbank összesítése szerint.
Ezért roppant fontos, hogy az élelmiszerek ára ne szálljon el, mert az tovább mélyítené a válságot. Márpedig abban a régióban gyakorlatilag nemzeti fűszer a csili, szinte minden fogáshoz használják, minden éttermi asztalon ott van. Így ha a paprika ára elszabadul, akkor az infláció is megugrik - állítják a Bloomberg szakértői.
A fűszer kilónkénti ára már elérte a 200 ezer rúpiás (15 dollár, 4110 forint) szintet,
ami háromszorosa a megszokott árnak.
Az indonéz infláció is folyamatosan emelkedik, a 2016 decemberi 3,02 százalékról idén májusra már 4,33 százalékra nőtt.
Az indonéz kormány minden eszközt bevet a csilimaffia ellen. A rendőrség és a titkosszolgálat is próbálja felgöngyölíteni az elosztói hálózatot, amelyen keresztül a kartellek megpróbálják visszafogni a kínálatot, hogy a hiány miatt magasabb árat kérhessenek.
Érdekesség, hogy a helyi jegybank nem csak a megszokott eszközökkel küzd a szűkülő kínálat ellen. Önkénteseket toboroznak, akik a farmereknek, diákoknak és háziasszonyoknak megtanítják,
hogyan tudnak maguk is csilit termeszteni, sőt az infláció fontosságáról is felvilágosítják őket.
Emellett baglyokat telepítenek a nagyobb ültetvények mellé, ugyanis a madarak éjjelente levadásszák a növényre kártékony patkányokat. Ráadásul az egyik város, Balikpapan, helyi bankjának saját ültetvénye is van, amelyet katonák gondoznak.