A kukorica bánhatja az aszályt

Nagykamarás, 2012. június 27. Egy napszámos csemegekukoricát szed Urbán Ferenc gazdálkodó nagykamarási házának udvarán 2012. június 27-én. Urbán Ferenc és felesége 1984 óta gazdálkodnak fóliaházaikban és a település határában lévő földjeiken. A négy fóliasátorban zöldpaprikát és sárgadinnyét, az udvar többi részén pedig zöldbabot és csemegekukoricát termelnek. A falu határában lévő 55 hektár földön pedig dinnyét, árpát, búzát és kukoricát termesztenek. Urbán Ferenc feleségével és fiával családi alapon működteti a gazdaságot, időnként anyósa és két-három napszámos segít be nekik. A megtermelt zöldséget főleg orosházi kereskedőknek értékesítik, mivel az évtizedek alatt így kialakított vevőkör biztos piacot jelent számukra. MTI Fotó: Rosta Tibor

Akár 100 milliárd forintos káruk is lehet a gazdáknak az aszály miatt, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt kérte, hogy a gazdáknak ne kelljen vízkészlet-járulékot fizetniük.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke az M1-en arról beszélt, egy-egy

aszályos évben mindössze 6 millió tonna

kukorica terem, viszont ha kedvező az időjárás, akkor akár 9 millió tonna is teremhet.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

A kamara arra kérte a belügyminisztériumot, hogy hirdesse ki a tartós vízhiányos időszakot. Ez azt jelenti, hogy a gazdáknak az öntözéshez használt

víz után nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük.

Így megmenthetik a kukorica, a vetőmagok és a rizs jelentős részét.

Az MTI a KSH és a Vidékfejlesztési Minisztérium adataira hivatkozva 2000-ig visszamenőleg összeszedte, melyik évben hogyan alakult a kukoricatermés. Ebből kiderül, a 2003-as, a 2007-es és a 2012-es év sem kedvezett a kukoricának, tavaly viszont több mint 8 millió tonna termett annak ellére, hogy 2016 minden idők egyik legmelegebb éve volt.