Az európai turisták, így a magyarok körében is felkapott célpont volt Törökország a kétezres években. Ennek oka, hogy a kedvező időjárási körülmények és a földrajzi fekvés megfizethető, de ugyanakkor magas színvonalú, többségében all inclusive ellátással párosult.
Azonban 2016-ban a török turizmus katasztrofális évet zárt. Az egész azzal kezdődött, hogy Oroszország megtiltotta a charter járatok közlekedését a két ország között, miután a török hadsereg lelőtt egy orosz vadászrepülőt a szír határnál 2015 novemberében.
Ez óriási érvágás volt a török turizmus számára, hiszen
minden tizedik, az országba látogató turista orosz volt,
ami a második legnagyobb kontingens a németek után. A Törökországba látogatók több mint fele Európából érkezik – írja a Financial Times.
2016 májusára az orosz turisták 92 százaléka elpárolgott.
A válságot tovább mélyítette több terrortámadás 2016-ban, különösen a német turisták ellen elkövetetett isztambuli robbantás és az Atatürk repülőteret ért támadás volt elrettentő erejű.
Természetesen a 2016 júliusi katonai puccskísérlet is inkább csak a katasztrófaturizmust segítette, de egy ideig az országimázs szempontjából káros volt.
A turizmus visszaesett, és mivel az ország bevételeinek jelentős része ebből származik, ez hatással volt a GDP-re is. Az IMF felmérése szerint
a turizmus visszaesése miatt az ország GDP-je 1 százalékkal csökkent.
A Törökországba utazó turisták száma harmadával volt kevesebb, számuk 25 millió volt 2016-ban, ami az elmúlt kilenc év legalacsonyabb számát jelentette.
Óriási gazdasági probléma volt az is, hogy emiatt jóval kevesebb deviza áramlott az országba. Egy átlagos turista Törökországban 190 ezer forintnyi külföldi valutát vált át egy nyaralás során, ami kulcsfontosságú volt az országnak, hiszen többek közt ezt használhatták a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozására. A török jegybank szerint a
turizmusból származó bevételek 8 milliárd dollárral csökkentek és 19 milliárd dollárra estek.
Jelenleg úgy tűnik, hogy idén a félelmek jelentős része megszűnt. Terrortámadás nem érte az országot szilveszter óta, az orosz vezetés feloldotta a beutazási szankciót, és a politikai környezet is stabilizálódott az áprilisi török népszavazás után.
Ez magával hozta a turizmus fellendülését is. Májusban már szembetűnő volt a különbség, mert
2,9 millió turista érkezett az országba, ez 16 százalékkal több, mint a 2016 májusi adat.
Jó példa erre a Champion Holiday Village, ahol a Török Hotelszövetség elnöke, Osman Mayik szerint tavaly ilyekor csak 250 szoba 5 százalékában laktak, míg most teltház van.
A számok ugyan optimizmusra adnak okot, de a török turizmus hatalmas kihívás előtt áll,
a szektor 17 milliárd dolláros adósságot görget maga előtt a 18 hónapos krízis miatt.
Emiatt a jelenlegi fellendülés egyelőre csak arra elég, hogy a tavalyi veszteségeket mérsékelje, és némileg stabilizálja a helyzetet.
A szálláshelyek száma 2,5-szeresére nőtt 2005 és 2015 között, a krízis ennek az egy évtizedes fellendülési ciklusnak vetett véget. Ugyan a kormány 500 millió dollárt pumpált a szektorba 2016-ban, és adókedvezményeket adott a turisztikai cégeknek, egyértelmű, hogy
a biztonság megléte vagy hiánya jelenti a legnagyobb hatást az ágazatra.
Török és külföldi szakértők egyetértenek abban, hogy a veszély még nem múlt el, a probléma nem oldódott meg. Osman Mayik szerint, ha Törökország továbbra is érintett marad a régió politikai csatározásaiban,
akkor azzal gyengíti a turizmust, és sok pénzt veszít.
Ebből a szempontból kulcsfontosságúak lehetnek a terrortámadások, amelyek minden bizonnyal a legnagyobb elrettentő erővel bírnak.
Egy-két évig ki lehet bírni, ha a turizmus visszaesik, de Egyiptom és Tunézia példája jól mutatja, hogy nem éri meg kockáztatni. Ezek a közel-keleti és észak-afrikai országok teljesen elvesztették vonzerejüket, a brandjük megkopott, ezért sokkal kifizetődőbb, ha a turizmus fellendítése érdekében inkább a biztonság fenntartására koncentrálnak.
A törökországi helyzettel kapcsolatban megkerestük a Magyar Utazási Irodák Szövetségét (MUISZ) is, hogy ők mit tapasztalnak a török turizmussal kapcsolatban. A szövetség szerint a mediterrán területekre utazók száma évről-évre azonos, de a török események hatására más desztinációk;
Spanyolország, Görögország és Olaszország kerültek előtérbe.
A MUISZ megerősítette, hogy áprilistól fellendülés tapasztalható Törökországban, de még mindig jelentősen elmarad a turisták száma a 2-3 évvel ezelőttiekhez képest.
Pozitívumokról számolnak be a hazai utazási irodák is.
A szállodák, kinti utazásszervezők attraktív promóciókkal igyekeznek fellendíteni az egykor virágzó turizmust, amelyhez a török kormány jelentős támogatást biztosít számukra. A magyarok körében is egyre többen kívánnak élni a kedvező utazás lehetőségével” - írja a szövetség az általunk feltett kérdésre.
A MUISZ megemlíti azt is, hogy akik későn hoznak döntést, azok számára sokszor az egyéb nyaralóhelyeken már nincs szabad hely a nagy kereslet miatt, így ők emiatt is utazhatnak Törökországba.