Elsősorban az adósságaik csökkentésére, illetve felvásárlásokra használnák a cégek a külföldön parkoltatott mintegy 2 500 milliárd dollárt,
de ha valóban hazavinnék ezen összeg jelentős részét, a részvényeseknek is juttatnának belőle – idézi a CNBC a héten megjelent kutatás eredményét.
Mindez azonban csak akkor jöhet össze, ha Donald Trump kormánya ténylegesen keresztülviszi a korábban meghirdetett adóreformját, amely arra szolgálna, hogy a cégeknek a készpénz hazatelepítésekor ne kelljen megfizetniük a világ legmagasabb vállalati adókulcsát.
Reális tervek
A hazatelepítés egyébként az eddigiek szerint valóban reális lenne, ha a cégeknek egy sokkal alacsonyabb adókulccsal kellene csak szembenézniük. A Bank of America Merrill Lynch idei felmérése szerint a társaságok 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adóreform esetén elkezdenék ebből leépíteni az adósságaikat. Ez önmagában is fontos, tekintve, hogy
az idei év első felében a teljes amerikai céges adósságállomány 13 700 milliárd dolláros volt a jegybank szerepét betöltő Fed adatai alapján.
Az adósságszintek csökkentése után a legvalószínűbb felhasználási mód a részvény-visszavásárlás – 46 százalék nyilatkozott így –, melyet 42 százalékkal követnek a felvásárlások és összeolvadások. A tőkeberuházások viszont csak a negyedik helyre futottak be 35 százalékkal, melyet az osztalékfizetések követnek 29 százalékkal.
Kritikák és tapasztalatok
Noha a befektetők számára igen vonzó lehet, hogy a cégek különböző módokon segítenék a részvényeseket, a repatriálási terv ellenzőinek éppen ezzel van problémája.
Sokan azt mondják ugyanis, hogy a hazatelepített készpénzállományból a vállalatok nem fejlesztésekre, kutatásra vagy a dolgozókra költenének, hanem egyszerűen csak jelentős összegeket tolnának át a részvényeseik zsebébe.
Ennek az aggodalomnak ráadásul van is alapja, mivel pontosan ez történt 2004-ben, amikor a kormány hasonló intézkedést hajtott végre. A cégek nemcsak hogy lapátolták a pénzt a részvényesekhez, de még ráadásul munkahelyeket is megszüntettek.
Jóllehet a Bank of America stratégái szerint egyes vállalatok már az adóreform előtt elkezdhetik leépíteni a súlyos adósságaikat, a tapasztalatok alapján az látszik, hogy az esetleges adókedvezmény következtében a technológiai cégek, illetve a gyógyszeripari vállalatok járnának a legjobban.