Átalakul a hazai gazdaságtudományi felsőoktatás

Az elmúlt évek piaci folyamatai és az intézményi szerkezet kormányzati korrekciói mellett, az ELTE erőteljes megjelenése, néhány kisebb egyetem gyors növekedése, valamint megjelenő speciális képzési profilok alapvetően rajzolják át a hazai gazdaságtudományi felsőoktatás (tér)képét. Jelentős mozgás várható az oktatói körben is, az oktatói minőség meghatározó tényező lehet. Figyelni kell a trendeket, mert a ma belépők diplomájának az értékét a képzőhely évekkel későbbi piaci megítélése határozza majd meg.

Gazdasági szakot választanak a legtöbben

Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén szeptemberben mintegy 106 ezren szeretnének tanulmányokat kezdeni valamelyik felsőoktatási szakon. Több mint húszezren, azaz minden ötödik jelentkező valamelyik gazdaságtudományi szakot jelölte meg, ezzel ez a terület vezeti a képzési területek közötti népszerűségi versenyt.

A jelentkezők létszáma a 2012-es jelentős visszaesés óta töretlenül nő, és egyelőre semmi jele a növekedés megállásának. A friss diplomások nettó átlagjövedelme pedig a tizenhárom képzési terület közül – az informatika után – a második legmagasabb, meghaladja a 235 ezer forintot (Forrás: Frissdiplomások, 2015, Oktatási Hivatal).

Két intézmény egyeduralma és regionális feszültségek

A „Fokozatváltás a felsőoktatásban" stratégia gazdaságtudományi területi lebontásához készült, Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottsága elé került munkaanyag szerint

több mint 40 hazai képzőhelyen kínálnak valamilyen gazdaságtudományi képzést.

A két meghatározó intézmény, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), az évi mintegy 3000-3000 fős felvételi számával viszont a piac kb. harmadát lefedi. Népszerűségük ugyan növekszik, azonban kapacitásaik kezdenek megtelni, egyre többen említik az itteni kezelhetetlen nagy évfolyamlétszámokat és a gyakori létesítményproblémákat is.

A Budapesti Corvinus Egyetem épülete Forrás: MTI/Faludi Imre

Utánuk következő tíz intézmény 500-1000 fős éves felvételi nagyságrendet tud felmutatni: Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Szent István Egyetem. A többi vagy 30 kisebb képzőhelyen inkább csak százfős nagyságrendekről beszélhetünk.

Az említett MRK tanulmány számos belső feszültségre is rámutat:

Az egész terület jelentős növekedése lényegében csak a vezető budapesti intézményeknél csapódik le, a többi fővárosi és a nagyobb vidéki intézmények stagnálnak, a kisebb vidékiek pedig egyre csak zsugorodnak.
Rendszeresen megjelenő kritika ugyanakkor, hogy a vezető intézmények közötti verseny nem elég éles: a BCE a legmagasabb felvételi pontszámú hallgatók körében, míg a BGE a közepes pontszámúaknál egyeduralkodó.

Ezzel együtt szerények az eredmények a külföldi hallgatók vonzása és a nemzetközileg jegyzett tudományos eredmények tekintetében is, ahogy azt a szakmai körökben gyakran idézett Vágyak és realitások között vergődve című szakcikk (Lengyel Imre, Közgazdasági Szemle, 2015) részletesen is elemzi. Mindez összefügghet azzal, hogy az e két intézményben felduzzasztott hazai hallgatói létszám kezelése mellett az oktató-kutatói állománynak már kevés energiája marad a nemzetközi szintű oktatási-kutatási tevékenységre.

Belépett az ELTE

Bár 1920-ban az ország első közgazdaságtudományi kara éppen az ELTE jogelődjén alakult meg, ebből a közel száz év alatt végül a mai Budapesti Corvinus Egyetem nőtt ki. Az ELTE-n gazdaságtudományi képzés ugyan jelenleg is folyik, de csak kisebb méretekben: a BCE mellett itt indul még elméleti jellegű közgazdasági szak, valamint biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak. A szombathelyi Savaria Egyetemi Központ év eleji ELTE-hez kerülésével pedig van már az ELTE-n gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing alapszak is, igaz, nem budapesti képzési hellyel.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) főépülete Forrás: MTI/Jászai Csaba

A nagy váltást a 2017 májusában megalakított ELTE Gazdálkodástudományi Intézet hozza, amely 2018-tól Budapesten négy új alap- és hat új mesterszakkal tervezi bővíteni a kínálatot. Az évi 1000 fő feletti felvételi létszámúra, teljes felfutásakor 3000 hallgatósra tervezett Intézettel az ELTE ugyan sokkal kisebb lesz, mint a BCE vagy a BGE, de mérete szerint még így is feljöhet az országos 3-4. helyre.

Nem a mérete, inkább a várható színvonala, szakmai súlya miatt lehet meghatározó a megjelenése. Joggal várhatjuk, hogy minőségi versenyre készteti majd a két jelentős budapesti versenytársát. Már az induló személyi állománya is igen erős: mindjárt harminc tudományos fokozattal rendelkező oktató-kutató csatlakozott az Intézethez, köztük öt egyetemi tanár, akik többsége az MTA doktora. A főállású munkatársak 90%-ának PhD fokozata van, többségük egyetemi docens, az átlagos életkort tekintve is viszonylag fiatal társaság, legtöbbjük angol nyelven is oktatóképes.

Az ország egyik legerősebb oktatói gárdájának körvonalai sejlenek fel.

Az ELTE gazdaságtudományi képzései előtt óriási lehetőséget az ELTE többi kara is adja. A júniusban elfogadott képzési programokban 30-nál is több tantárgyat kínálnak olyan országosan vezető ELTE karok, mint pl. a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (gazdaság-, szervezet- és vezetéspszichológiát), a Természettudományi Kar (pénzügyi matematikát), az Informatikai Kar (gazdaságinformatikát). Természetesen igen erős lesz e szakok társadalomtudományi és jogi képzési oldala is.

Az ELTE fejlesztés fontos részlete továbbá, hogy a GTI-vel egyúttal a ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központ kínálta gazdasági képzései is jelentősen megerősödnek, amivel egyrészt a vidéki képzőhelyek vonzereje növelhető, másrészt regionális versenyre késztetheti a közép- és nyugat-dunántúli konkurens képzőhelyeket (Sopron, Szombathely, Győr, Zalaegerszeg, Veszprém, Keszthely, Nagykanizsa stb.).

Az alföldi régióban nagyon erős szereplő lehet Kecskemét

Jövőre adják át az új nevén már Neumann János Egyetem (NJE, korábban Pallasz Athéné Egyetem) kecskeméti csodakampuszát, ahová a mintegy 2000 hallgatós Gazdaságtudományi Kar kiépítését is megkezdték. Ezzel egyébként a NJE bekerülhet a legnagyobb 5 hazai képzőhely közé.

Az NJE kecskeméti campusának látványterve Forrás: Origo

Valójában három régió metszéspontjában épül ki ez az új képzési csomópont, hiszen a Pest megyei, az észak-alföldi és dél-alföldi régió határáról van szó. Itt kifejezetten az a cél, hogy a hallgatók Budapestre vándorlása fékezhető legyen, miközben a NJE természetesen versenyez a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Tudományegyetemmel is a régió hallgatóiért.

A jó földrajzi elhelyezkedésen, a kiemelkedő létesítményi adottságokon és

a hallgatói ösztöndíjakon túl, egy igen erős oktatói kör is kezd kirajzolódni Kecskeméten.

A kiírt pályázatok alapján úgy tűnik, hogy nyártól már egy 30 fő körüli oktatói gárdával folytatják a személyi jellegű építkezést, legtöbbjük egyetemi docens munkakörben, azaz tudományos fokozattal, valamint jelentős oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkezik.

Profiltisztítás és specializáció

Érvényesülni látszik a kisebb intézmények szakosodására vonatkozó kormányzati elképzelés. Úgy tűnik, hogy különösebb állami beavatkozás nélkül is ráébredt végül a legtöbb intézmény arra, hogy e piacon fennmaradni, gazdaságosan működtethető képzést futtatni jobbára csak világos profillal és valamilyen határozott specializálódással lehetséges.

Átfogó képzési kínálata csak a BCE-nek és a BGE-nek van. Az élmezőnybe belépő ELTE már sokkal koncentráltabb profilt épít ki: az üzleti-közgazdasági területen a mai képzéseivel együtt öt alapszak mellett nyolc mesterszakot futtatnak majd itt.

A NJE a kecskeméti kampuszán kifejezetten nemzetközi irányultságú üzleti szakokra törekszik:

a már futó gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás alapszakok mellé újonnan tervezik indítani a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakot is.

Továbbra is erős a duális vállalati kapcsolatrendszerük, olyan cégek állnak mögöttük, mint a Mercedes-Benz, a Knorr-Bremse, a Phoenix-Mecano, a Hilti, valamint az MNB. E cégek kifejezetten el is várják az egyetemtől a gazdasági képzések erősítését, nem véletlen, hogy az egyetem a régióból diplomás vállalatvezetőket, középvezetőket új MBA (Master of Business Administration) képzéssel várhatja majd 2018-tól a vadonatúj épületben. A NJE a szolnoki karát főként a kereskedelmi, vendéglátóipari és turisztikai területek felé koncentrálhatja, ami a szolnoki Gazdálkodási Kar megerősödését jelentheti.

Kiváló példa az ügyes specializálódásra az egyre inkább feltörekvő Budapesti Metropolitan Egyetem is, amely kifejezetten a kommunikáció és a turizmus felé orientálódva éri el a sikereit.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kör alakú épülete Forrás: MTI/Róka László

Hallgatókért való verseny mellett éleződő oktatói piac

Az ELTE belépése a másik két nagy budapesti intézményt a hallgatói létszámot tekintve aligha érinti – már csak a kisebb tervezett mérete miatt sem. Sokkal inkább az újabb szakmai pólus megjelenése hoz változást, és a legjobb képességű hallgatókért folyó minőségi verseny élesedik majd. Nagy kérdés, hogy melyik intézmény lesz képes számottevő külföldi hallgató vonzására.

A NJE és az általa generált régiós verseny hozzájárulhat a Budapest – vidék egyensúly javításához,

amihez egyébként furcsa módon az ELTE is hozzátesz a szombathelyi képzésének erősítésével.
Míg a legnagyobbak között inkább csak minőségi verseny várható, az ELTE és a NJE belépésével főként a budapesti középmezőny már a hallgatói létszáma visszaesésére is számíthat. Itt nehezen lesz elkerülhető a további specializálódás, ami várhatóan a kínált szakok számának intézményi szintű racionalizálásával és az országos képzési kínálat minőségének növekedésével is jár majd. A fokozódó verseny néhány kis képzőhely piacról kikerüléséhez is vezethet.

Jelentős mozgás várható az oktatói piacon is. A vezető intézményeknél mindenhol növelni kellene az erős tudományos hátterű, angol nyelven is oktatni képes oktatóik számát, ami komoly elszívó erőt jelent majd számos intézmény esetén. A jelentkezési számok megtartásán kívül tehát az oktatók megtartása is egyre inkább komoly versenytényező lesz.