Négy pénzügyi akadály az Y-generáció előtt

Egy felmérés szerint az Y generáció tagjai átlagosan 95 ezer forintot tudnak elkölteni havonta, és csak 2-3 százalékuk rendelkezik egymillió forintnál nagyobb megtakarítással. Háromból egynek még nincs saját lakása, 40 százalékuk pedig otthon lakik. 

Az Y generáció tagjai a nagyjából 1980 és 1995 között született, vagyis elvileg már keresőképes, de még fiatalabb generáció. A Vienna Life blogja szerint ezt a kör jellemzően négy típushibát követ el, ami miatt saját magát sodorja pénzügyi szempontból bajba.

A diákhitelt törlesztik, a nyugdíjra pedig nem tesznek félre.

Magyarországon más a helyzet, mint az USA-ban, hiszen itthon jó eséllyel indul egy fiatal állami finanszírozású képzés megcsípésére, erre a tengerentúlon nincs lehetőség. De a diákhitelt itthon is jellemzően tandíj kifizetésére veszik fel. Amikor azonban elkezdenek dolgozni, csak arra figyelnek, hogy a hitelt törlesszék, pedig havi akár ötezer forintot nyugdíjcélra is fordíthatnának.

Túl konzervatívak a befektetések terén.

Ez persze nem véletlen, ők ugyanis nagyon fiatalon élték át a világ egyik legnagyobb piaci összeomlását a 2008-as válság során, és láthatták, ahogy a szüleik elvesztik az állásukat. Ettől még azonban örök igazság, hogy a legjobb befektetések hosszú távra szólnak, több mint 20 évre. Ha pedig megnézzük a fejlett részvénypiacok elmúlt 100 éves átlagos teljesítményét, akkor ezeken évi nagyjából 10 százalékot lehetett keresni.

Tudják, hogy kell élni, csak nincs miből Forrás: Szén Molnár Tamás

Hitelből vesznek luxuscikkeket.

Itthon is népszerűek a különböző áruvásárlási hitelek vagy gyorskölcsönök, amelyekből sokan fogyasztási cikkeket vagy utazást finanszíroznak. Érdemes azonban eldönteni, mire is van szükség. Biztos, hogy az első fizetést egy 200 ezer forintos robotporszívóra kell költeni? És tényleg kell elengedhetetlen az a Michael Kors táska?

Menő helyen laknak, pénzügyi fedezet nélkül.

Mindenki szeretne elegáns környéken, szép házban, menő helyen vagy egy nagy lakásban élni. Azonban ha a lakhatási kiadások a bevételek több mint 50 százalékára rúgnak, az már nagyon sok. Ennek fényében érdemes átgondolni, nem jobb-e egy kisebb lakás pár utcával vagy egy kerülettel arrébb.