A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) még múlt héten komolyan kiakadt azon, hogy a Tesco egyik napról a másikra levitte a dinnye kilónkénti árát 250 forintról 99 forintra. A felháborodás oka az volt, hogy a NAK megegyezett a hét legnagyobb áruházlánccal, hogy nem mennek 100 forint alá a dinnyeszezon elején.
Ehhez képest a héten több áruház is követte a Tesco példáját, a Penny 89, az Aldi 95, a Lidl pedig 99 forintra akciózta le a gyümölcsöt. Válaszlépésként a kamara bojkottálja ezeket a boltokat dinnyenépszerűsítő kampányával. Ez azt jelenti, hogy csak három áruházláncban, az Auchanban, a CBA-ban és a SPAR-ban lehet ingyen dinnyét kóstolni.
A világ nemzetei különböző módszerekkel próbálnak adókat beszedni az állampolgároktól. Ezek az adók olykor egészen különlegesre sikerülnek. Japánban például évente kell jelentkezni a munkáltatónál vagy az önkormányzatnál a 40 és 74 közötti embereknek derékbőségmérésre. Ha valaki kövér, akkor annak a cégét megbüntethetik.
Persze nem Japán az egyetlen hely, ahol furcsa adók vannak. Az USA egyes államaiban például plusz pénzt kell fizetni a szoláriumozásért, a gumiabroncsokért, sőt még a vécé lehúzása után is.
A brit Nemzeti Statisztikai Iroda közleményt adott ki, amelyben az Egyesült Királyságban dolgozó kelet-európai vendégmunkások helyzetét elemzi. Ebből kiderül, hogy összesen 1,3 millión vállalnak munkát ebből a régióból, és a legtöbben a lengyelek vannak. A régióból érkező emberek a brit munkaerőpiac 3 százalékát adják.
Néhány érdekes adat a magyarokról is kiderült. A statisztikák szerint 81-82 ezer magyar élt az Egyesült Királyságban - jóval kevesebben, mint amiről korábban olvasni, hallani lehetett -, akiknek a 84,3 százaléka munkát is vállalt.
A fenti cím nem elütés, hanem egy Ethereum felhasználó virtuális pénztárcájának azonosítója. Pusztán a fenti kódsor ismert arról a befektetőről, aki egyetlen hónap alatt 228 millió dollárt, azaz 61,66 milliárd forintot keresett.
A 413 százalékos növekedés annak köszönhető, hogy az éter nevű digitális pénz az év elején még 8 dollárba került, de pár hónap alatt elérte a 400 dollárt is. Ha valaki az erősen ingadozó árfolyamot a megfelelő hullámban kapja el, akkor extrém sok pénzt kereshet.
A FINA közzétette a budapesti vizes világbajnokság összdíjazását. Ebből kiderül, hogy a sportolók közt 13,5 millió dollárt, azaz 1,5 milliárd forintot osztanak szét. A legtöbb pénzt az úszók kapják, egy aranyérem 20 ezer dollárt, azaz 5,4 millió forintot ér.
Ha valaki világcsúcsot úszik, annak további 30 ezer dollár üti a markát, de még a nyolcadik helyezett is kap 1000 dollárt. A magyar csapat az előző világbajnokságon az éremtáblázat 8. helyén végzett, és összesen 224 dollárt gyűjtött. Hosszú Katinka egyedül keresett 84 ezer dollárt (22,6 millió forintot).
Idén megduplázódott a vaj ára. Ennek oka, hogy a globális tejtermelés csökkent, míg a kereslet folyamatosan nő. Mivel rengeteg élelmiszerben van vaj, ez több desszertet és péksüteményt is megdrágíthat. Egyelőre az élelmiszeripari cégek nem tolják át a fogyasztókra a plusz költségeket, de ha tovább drágul a vaj, akkor előbb-utóbb nem lesz más választásuk.
Nagy-Britanniában is aggódhatnak, hiszen a brexit miatt több élelmiszerimporttal kapcsolatos egyezményt is újra kell tárgyalni. Emiatt szinte garantált, hogy az élelmiszerek árai emelkedni fognak, a legfrissebb számítások szerint a tradicionális angol reggeli 12,8 százalékkal drágulhat.
Több jó hír is érkezett a magyar gazdasággal kapcsolatban. Az ipari termelés 8,8 százalékkal növekedett az előző évhez képest, leginkább a számítástechnikai cikkek exportja pörgött fel. Az építőipari termelés is megugrott, 35,4 százalékkal volt jobb az idei adat, mint a tavalyi.
Sorozatban negyedik hónapja lassul az infláció, a fogyasztói árak drágulása már csak 1,9 százalékos volt júniusban. Bővült a turizmus is, a második negyedévben 15 százalékkal bővült a szektor tavalyhoz képest.
Összesen 1,2 millió Honda Accordot hív vissza a japán autógyártó, mert azok akkumulátora kigyulladhat. A 2013 és 2016 között gyártott autókkal az a probléma, hogy akár a havas, jeges utakra szórt só is tüzet okozhat az aksit felügyelő szenzoroknál.
Nem ez az első alkalom, hogy a Honda milliós visszahívásra kényszerül, korábban a Takata márkájú légzsákok okoztak problémát, melyek gyakorlatilag felrobbantak. 12 légzsákkal összefüggő halálesetről tudnak a hatóságok.