Kisebb magán-befektetési alapok értékelésénél eddig is szempont volt a klímaváltozásra gyakorolt hatás. Most azonban a nagyobb alapokról is egységes pontozási rendszer árulja el, mennyire „zöldek". Az európai magántőke-alapokban együttesen nagyjából 4 ezer milliárd eurónyi vagyon van, ennek feléről már megmondja a Climetrics, felhasználásuk milyen mértékben klímabarát.
A kisebb alapok értékelésekor eddig is szempont volt a klímabarátság, ám a most bevezetett az első olyan rendszer, mely a nagy vagyonokat kezelő alapokat is átvilágítja ebből a nézőpontból. Ezzel a klímatudatos befektetők figyelmét kívánja felkelteni az Unió: míg 2014-ben 11 milliárd dollárt fektettek be zöld kötvényekbe, addig
az azóta eltelt nem egész 3 évben ez a szám 200 milliárd dollárra emelkedett.
Azok az alapok, amelyek alacsony ökológiai lábnyommal rendelkeznek az új rendszer szerint, sokkal vonzóbbak lesznek a mindinkább klímatudatosabbá váló befektetők körében – hívta fel a figyelmet a CDP, a mérőrendszert kidolgozó nonprofit elemző társaság. A mérőrendszer bevezetésének nem csak elvi, a pénzügyi műveletek piacán érzékelhető jelentősége van. Ugyanis ha a befektetők tudatosan választanak a klímaváltozásra tudatosabban figyelő alapok között, akkor ezzel a tőke a kevésbé karbonintentzív,
jó klímastratégiával rendelkező vállalkozásoknál jelentkezik.
Ez pedig újabb löketet adhat az innovációnak, a megújuló energiák mind hatékonyabb hasznosításának is.
A CDP a kidolgozásba több vagyonkezelő cég vezetőjét, más nonprofit szervezeteket és kutatót is bevont. Lényeges, hogy a Climetrics valós képet ad az alap jelenlegi helyzetéről: a pontozásnál a legnagyobb súlyt azt képviseli, mekkora azoknak a vállalatoknak az ökológiai lábnyoma, melyekbe az alap befektetett.
Ugyanakkor az értékelésen javíthat az, ha az érintett vállalatok rendelkeznek fenntarthatósági stratégiával, illetve
előremutató erőfeszítéseket tesznek a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.
Így azok az autógyártó vagy közműcégek is javíthatnak pontjaikon, melyeknél a fosszilis hordozók és a szénalapú technológiák háttérbe szorulnak a megújulók javára.