Venezuela: közel az államcsőd és a polgárháború

Caracas, 2017. április 25. Tüntető a Nicolás Maduro elnök vezette szocialista kormány elleni tiltakozáson Caracasban 2017. április 24-én. (MTI/EPA/Cristian Hernandez)

Venezuela egykor virágzó és gazdag ország volt olajkészletének köszönhetően. A felelőtlen politikai berendezkedés, és az olaj világpiaci árának zuhanása azonban olyan spirálba lökte a nemzetet, amelyből az egyetlen kiút az államcsőd lehet. A hétvégén népszavazást tartanak a dél-amerikai országban, amely talán az utolsó csepp lesz a pohárban a polgárháború felé vezető úton.

Vasárnap újabb népszavazást tartanak Venezuelában, amelynek óriási tétje van. Ezen a referendumon eldől, hogy megválasztják-e azt az alkotmányozó nemzetgyűlést,

amely szinte teljhatalomhoz juttatná az elnököt, Nicolás Madurót.

Az ellenzék szerint a választás azért aggályos, mert csak az elnök bábjai kerülhetnek be a testületbe, így tetszőlegesen módosítható lesz a venezuelai alkotmány.

Nicolás Maduro sokat remél a hétvégi népszavazástól Forrás: AFP/Marcelo Garcia

Venezuela komoly nemzetközi ellenszélre számíthat, az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókkal próbál hatni az országra, de több dél-amerikai állam és az Európai Unió is tiltakozik a referendum ellen. Chile és Kolumbia nem állt meg itt, a két ország képviselői

feljelentették Madurót a hágai Nemzetközi Bíróságon emberiség ellenes büntettek miatt.

Mi vezetett ide?

Venezuelát Dél-Amerika vezető gazdaságai között tartották számon az 1990-es években. Azonban 1999-ben megválasztották a szocialista Hugo Chávezt, aki a populizmus felé fordult, az Egyesült Államok helyett inkább Kínával és Oroszországgal barátkozott, államosította az olajipart, amelyből később a nemzet jólétét finanszírozta.

Venezuelában három éve kezdődtek a demonstrációk, mert az ország gazdasága nem bírta ki, hogy az olaj ára drasztikusan visszaesett. A tüntetések során a Chávez halála után hatalomra kerülő Maduro elnök lemondását követelték, aki erre úgy válaszolt, hogy centralizálta saját hatalmát.

A véres tüntetések április óta zajlanak, az ellenzéki demonstrációkat erőszakkal fojtják el.

Tüntető a Nicolás Maduro elnök vezette szocialista kormány elleni tiltakozáson Caracasban 2017. április 24-én Forrás: MTI/EPA/EFE/Cristian Hernandez

Az egyre romló közhangulat és életszínvonal spirálszerűen rántotta egyre mélyebbre Venezuelát. Az egyre kevesebb élelmiszer, a romló egészségügyi ellátás miatt fokozatosan egyre többen mentek tüntetni,

amire szintén egyre erőszakosabb válaszreakció érkezett a rendfenntartók oldaláról.

Ezek a reakciók azonban újabb tüntetőket visznek az utcára, amely tovább növeli a brutalitást Caracas és a többi nagyváros utcáin.

Az összetűzéseknek 105 halálos áldozata van április óta,

az e hétre meghirdetett kétnapos tüntetésen egy 16 éves fiú is meghalt.

Az országban nincsenek biztonságban az ellenzéki politikusok és az újságírók sem, gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy Venezuela a polgárháború felé sodródik, és efelé lökheti a vasárnapi népszavazás is.

Gazdasági összeomlás

Még Hugo Chavez idején kezdődött, hogy a venezuelai kormány egyre-másra igyekezett eltitkolni az ország valós gazdasági helyzetét. Ezt pedig úgy csinálják, hogy egyszerűen nem publikálnak statisztikákat a gazdasági növekedésről/csökkenésről, de még az infláció mértékéről sem.

Az ország hiába rendelkezik a világ legnagyobb olajkészletével,

több beruházás is kölcsönökből valósult meg Venezuelában, ami eladósodáshoz vezetett. Amikor 2014-ben az olaj hordónkénti ára a 100 dollár feletti árfolyamról beszakadt 30 dollárra, akkor a gyakorlatilag az olajbevételből élő dél-amerikai ország összeomlott. Jelenleg az olaj árfolyama 50 dollár körül mozog.

Olajmunkás Caracasban Forrás: AFP/Juan Barreto

A romló gazdasági környezet miatt egyre több cég hagyta ott teljesen, vagy részlegesen az országot, sőt a caracasi kormány odáig ment, hogy erőszakkal államosította a General Motors gyárait. A munkanélküliség az IMF jelentése szerint 25 százalékos, vagyis

a munkaképes korú emberek közül minden negyediknek nincs állása.

Bár hivatalos adat nincs az inflációról, becslések azért készültek. 2010-ben egy amerikai dollár 8 bolivart ért, manapság a feketepiacon 8000 bolivart adnak a dollárért.

Az árak egy év alatt körülbelül 700-2000 százalékkal drágultak.

Hiába a fokozott állami pénznyomtatás, az inflációnak köszönhetően a forgalomban lévő készpénz mértéke dollárban számolva a harmadára csökkent 2011 óta.

Venezulaiak váltáják át a folyamatosan leértékelődő fizeőeszközüket (bolivar) kolumbiai pesóra Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Mario Tama

Mivel hatalmas túlkínálat van benzinből, míg más termékekből óriási a hiány, ezért olyan anomáliák is előfordulnak, mint amit Lukács Csaba, a Baptista Szeretetszolgálat önkéntese tett közzé a Facebookon.

Ez azt jelenti, hogy egy üveg kóláért Venezuelában 2777 liter benzinnel lehet fizetni. Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon kb. 7-8 deciliter benzin árából lehet megvenni egy 0,5 literes kólát.

Az inflációt tovább mélyíti, hogy Maduro csak idén háromszor emelte meg a minimálbért, amivel a népszerűségét akarja növelni, de ezzel teljesen ellentétes hatást ér el,

mert a bolivar rohamosan értéktelenedik.

Ezzel párhuzamosan az élelmiszer gyakorlatilag hiánycikk lett az országban, órákig kell sorban állni, míg valakit beengednek egy boltba. Itt az emberek kezére tollal írják fel, hogy ki hányadikként léphet be egy-egy áruházba.

Az IMF szerint az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van.

Ha kevés az élelem, az bizony éhezéshez vezet, ami jelentősen leterheli az egészségügyet. Ráadásul Maduro választás előtt állt: vagy visszafizeti a tartozásokat Kínának és Oroszországnak, vagy az egészségügyet finanszírozza. Az államfő az előbbit választotta.

Egészségügyi dolgozók tüntettek Caracasban Forrás: AFP/Juan Barreto

A hiány legfőbb oka, hogy az élelmiszerimport az év első öt hónapjában 61 százalékkal esett vissza. Az egészségügyi ellátás romokban hever,

756 nő halt meg szülés közben 2016-ban, ami 76 százalékkal magasabb arány, ha 2015-höz viszonyítjuk.

A csecsemőhalálozások száma 30 százalékkal emelkedett, a maláriás esetek száma pedig elérte a negyedmilliót 2016-ban.

Az ország a szükséges gyógyszerkészlet 3 százalékával rendelkezik.

Maduro úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy nemzetközi gyógyszersegélyt kért az ENSZ-től.

A Nicolás Maduro venezuelai elnök vezette szocialista kormány ellen tüntetnek Caracasban Forrás: MTI/EPA/EFE/Cristian Hernández

Hogy pontosan milyen lesz Venezuela jövője, azt egyelőre nehéz megjósolni, de a világ egyik legrosszabb állapotban lévő gazdaságáról beszélünk.

Az országot 1999 óta 2 millióan hagyták el, és ez a szám csak nőhet, ha beválik a Saxo Bank jóslata.

A Saxo szerint elkerülhetetlen az államcsőd. Az állami olajvállalat (PDVSA) vélhetően nem fogja tudni visszafizetni a 10 milliárd értékű kölcsönét, így a vállalat csődje magával ránthatja az országot is – írja a Menedzsment Fórum oldala.

Elemzők szerint, ahhoz, hogy Venezuela megszabaduljon a jelenlegi rezsimtől, elengedhetetlen az államcsőd.