Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Most hogy a Google maga került munkahelyi kommunikációs botrányba, érdemes áttekinteni ennek lehetőségeit és veszélyeit. Mikor és mi módon használjuk a munkahelyi emaileket, lehet és kell-e korlátozni?
Nyolc hónapja lépett hatályba az a franciaországi törvény, amely szerint tilos az alkalmazottaknak munkadiőn kívül céges emaileket küldeni. A cél a munkahelyi stressz csökkentése és az „elektronikus póráz" megszüntetése. Hat évvel ezelőtt a Volkswagen megtiltotta az alkalmazottaknak a céges emailezést munkaidőn kívül.
2014-ben a Daimler bevezetett egy önkéntes vállalást: az alkalmazottak törölhették azokat az üzeneteket, amelyeket nyaralás alatt kaptak egy hasonló automatikus válasz kíséretében:
Szabadságon vagyok. Nem tudom elolvasni az üzenetét. Az üzenetét törölni fogjuk, kérjük, keresse Hanst vagy Monikát, ha valóban fontos, vagy keressen újra, amint az irodában leszek.
Az igazi kapcsolatnélküliségről szóló törvény csak 2017 januárjában lépett életbe, szóval ebből még komoly következtetéseket nem lehet levonni. De a VW alkalmazottak szóvivője, Jörg Köther azt mondta 2014-ben, hogy az intézkedést jól átgondolták. A Daimler szóvivője szerint a visszajelzések 99 százaléka pozitív.
A legtöbben túl gyakran nézünk bele a munkahelyi levelezésbe. Egy HR magazin felmérése szerint tavaly a megkérdezett alkalmazottak 34 százaléka gyakran nézte a céges üzeneteit munkaidő után, s 38 százalékuk minden este így tett lefekvés előtt. Az Egyesült Királyság IT biztonsági kurzusának kutatása szerint tíz alkalmazott közül kettő nézte meg a céges üzeneteit miután lefeküdt aludni.
Néhány cég ösztönzi is ezt a mérgező fixációt. Erika Nardini, a Barstool Sports vezérigazgatója vasárnap válaszol az alkalmazottak leveleire, csak hogy tesztelje, milyen gyorsan reagálnak. Az alkalmazottak erőszakos kikapcsolása jó kezdet. De még hosszú innen az út.
Gianluca Leone, a londoni ingatlanközvetítő cég, a myrooms.co.uk igazgatója azt mondta, igyekeznek megtalálni az arany középutat a letiltás és a szabadon garázdálkodás között. Van egy rendszerük, amelyik elemzi az email címeket és mindenki tudja, ki nyitja meg az emaileket és mikor. A munkatársak tudják, mikor nézik meg, hogy offline vannak-e.
Természetesen a munkaidőn kívüli email letiltás nem működik mindenkinél a cégnél. Rugalmasságra van szükség. A belső kommunikáció jobb kialakítása a cél.
Nem lehet az emaileket lemásolni, ez a szokás rombolja a bizalmat és nagyon rossz üzentet közvetít.
Más csatornákat is figyelembe kell venni, az email ugyanis elveszítette népszerűségét a fiatalok körében. A startupok 37 százaléka többé nem tekinti fő kommunikációs csatornának, inkább preferálják a Slacket és a Google dokumentumot. Ezek az eszközök elég érettek a folyamatos használathoz, megkönnyítik a csoportos kommunikációt okostelefonon keresztül. Mi lehet a gond?
Több esetben már látható a kockázat, ahogy eluralja a kommunikációt az eszköz.
Egy londoni divatipari startup szokatlan módját választotta a kommunikációra, aki nem használta a Slacket, annak kellett főznie a kávét.
Ez nem feltétlenül jó,hiszen a munkahelyi kommunikáció túlzásba vitele káros a mentális jólétre. A tiszta rendszerek ezért jobbak, mint amilyet a VW vagy a francia szabályozás alkalmaz.
Amikor cégek korlátlan idejű vakációt engedélyeztek az alkalmazottaknak, azt látták, hogy azok nemhogy kevesebbet, de többet dolgoztak. Ugyanez igaz a kommunikációra. A korlátlan hozzáféréssel az alkalmazottak azt kockáztatják, hogy belefulladnak az információba. A rugalmasság, és a nyitottság kultúrája érték minden más szervezet számára. Mert ezek a cégek a nyitottságot hirdetve azt gondolják, kötelességük megvédeni az embereket a kockázatoktól mind a jólétük, mind pedig a karrierjük érdekében.
