Az alacsony adósságszintek, a gyorsan fejlődő intézményrendszer, valamint a politikai környezet egyaránt kedvez az üzleti és piaci életnek a balti államokban. Ennek köszönhető, hogy az Európai Központi Bank (EKB) friss jelentése szerint 1999-től máig számítva Észtország, Lettország és Litvánia egy főre jutó GDP növekedése meghaladta a várakozásokat – írja a Bloomberg.
A balti országok azon kevesek közé tartoznak az eurózónában, melyek a vásárlóerő-paritáson mért reál GDP-ben jelentős felzárkózást mutatnak az európai uniós átlaghoz – olvasható a jelentésben. Az EKB ebben a körben említi egyébként Szlovákiát is. A várakozásokhoz képest mutatott 1999 és 2015 közötti teljesítmények rangsorát Észtország vezeti, míg az utolsó Olaszország.
Noha az egykori szocialista országok közül számos állam belépett az Európai Unióba, és egyesek – mint a balti országok – az eurót is bevezették,
az életszínvonalbeli felzárkózás sikere egyelőre erősen kétséges.
A szakadék ugyanis továbbra is jelentős.
A balti régió 2015-ös egy főre jutó jövedelme például még mindig csak kétharmada volt azon 15 államénak, amely a 2004-es bővítési hullám előtt az Európai Uniót alkotta. Nem véletlen, hogy az alacsonyabb bérek komoly kivándorlási hullámot indítottak el ezekben az országokban.
Jóllehet az Európai Központi Bank elég kedvező képet fest a balti országokról, és kiemeli az idei GDP növekedéseket is, úgy tűnik,
a helyiek egyelőre még csak korlátozottan érzik a – papíron mutatós – fokozódó jólétet.
Az Eurobarometer legutóbbi felmérése ugyanis azt mutatta, hogy litvánok és a lettek mindössze nagyjából negyede gondolja, hogy a gazdaságuk „inkább jól" vagy „nagyon jól" teljesít. Összevetésképpen, ez csupán kevesebb mint fele a Csehországban és Lengyelországban mért aránynak.