Így kell adózni a lakáskiadás után

Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése után, de még a tanév kezdete előtt sok diák keres kiadó lakást, házat. A hosszabb időre szóló ingatlan bérbeadások, azaz hétköznapi értelemben „albérletek" adószabályai eltérnek a rövid, turisztikai jellegű lakás kiadásoktól - mutat rá a NAV.

A lakáskiadás feltételeit érdemes szerződésben rögzíteni. Attól, hogy valaki kiadja a lakását, még nem kell bonyolult adminisztrációval számolni, így nem kell adószámot sem kiváltani. Erre csak akkor lehet szükség, ha egyébként valamilyen adószámhoz kötött gazdasági formát választ - praktikusan egyéni vállalkozóként, cégként csinálja a lakáskiadást.

A lakáskiadás áfamentes, ezért nem kell számlát kiállítani az ügyletről, ám a NAV szerint átvételi elismervényt érdemes kiállítani, hogy nyomon követhető legyen a tulajdonos bevétele.

A bérbeadásból származó bevételből a tényleges jövedelmet két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, ez esetben minden költséget le lehet vonni a bevételből, tipikusan ilyen a közös költség, az értékcsökkenés vagy a felújítási költség.

Ez az, Vetró Irén! Fotó: Vorigin Dóra

A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó - vagyis a jövedelem a bevétel 90 százaléka, feltételezve, hogy a költségek ezt az arányt nem érik el.

A jövedelem után 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, és azt az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni.

Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.