A gazdagok vagyonáért folyik a harc Norvégiában

Súlyos kérdés lett Norvégiában a gazdagok megadóztatása, ahogy a skandináv államban a jövő hónapban választásokat tartanak. A nagy vita azon robbant ki, hogy vajon a vagyonadó vagy a könnyítés állna-e inkább a gazdaság érdekében.

Miután világosság vált, hogy Norvégiában az ellenzéki Munkáspárt a következő négy évben 5 milliárd koronával (633 millió dollár) növelné meg a gazdagokra kivetett vagyonadót, az ország legnagyobb üzleti csoportja a héten beszállt a vitába – írja a Bloomberg. A szervezet előhozakodott ugyanis egy tanulmánnyal, amely szerint a cégtulajdonosok közel 60 százaléka növelné a foglalkoztatást, amennyiben a vagyonadót eltörölnék.

Nem szabad mesterséges választóvonalat húznunk az üzletemberek és a nép, a gazdagok és a szegények közé – mondta Kristin Skogen Lund, a szervezet vezetője, amely 25 ezer vállalatot képvisel. Hangsúlyozta,

az egész kérdés a munkahelyteremtésről szól,

ami a legfontosabb eszköze a vagyoni redisztribúciónak – tette hozzá.

Adó és jólét

A kérdés azért is jelentős, mert a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt négy év ellenzékiség után idén visszatérhet a hatalomba. A párt ezzel együtt megfogadta, adókat fog emelni, hogy fokozza a jóléti kiadásokat, és csökkentse az egyenlőtlenséget a leggazdagabb skandináv országban.

Felpörgött a vagyonadó körüli vita Forrás: 123rf.com

Norvégia egyébként amellett, hogy az OECD szerint Izland után a második legjobb vagyoni eloszlással rendelkezik,

az egyik azon kevés európai ország közül, ahol van explicit vagyonadó.

Ilyen még Franciaország, Svájc és Spanyolország.

Mindeközben Jonas Gahr Store, a Munkáspárt vezetője visszautasította a kritikákat, melyek szerint a vagyonadó ártana a munkahelyteremtésnek. A párt egy másik tagja pedig hangsúlyozta, a vállalatoknak is meg kell érteniük, hogy ők is profitálnak egy erősebb társadalomból, melyet támogatnak a magasabb adók.

A lecsorgás ellen

A „lecsorgó" gazdaság elmélete (a vagyonosabb rétegek támogatása végső soron az egész gazdaságra, így a szegényekre is kedvező hatással lesz) soha sehol nem teremtett több munkahelyet, és semmi nem indokolja, hogy Norvégiában működnie kellene – mondta a Munkáspárt Pénzügyi Bizottságának egyik tagja.

A párt egyébként azt tervezi, hogy 0,85 százalékról 1,2 százalékra emeli az 1,45 millió koronánál nagyobb vagyonokra kivetett adót.

Noha a jelenleg kormányzó jobbközép párt korábban 1 százalékra csökkentette a vagyonadót, és ki is akarta vezetni azt, az elmúlt időszakban visszavettek a tervből, és inkább az átlagemberek adóinak csökkentéstét tűzték zászlajukra.

A jelenlegi kormánynak az olajárral is meg kellett küzdenie Forrás: AFP/Oyving Hagen

Ezzel egy időben a Munkáspárt éppen azért kritizálja a kormányt, mert az nem volt képes munkahelyeket teremteni, ahogy

a foglalkoztatási ráta 69-ről 67 százalékra süllyedt.

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a jelenlegi kormánypárt 2013-ban került hatalomra, éppen mielőtt az olajár 2014-ben elkezdett összeomlani. Vagyis a kormány jelentős részben arra kényszerült, hogy igyekezzen meggátolni egy mindent elsöprő recessziós hullámot.