A katával nem lehet megúszni az adót más cégben

43947358 - business.

Hogy kell adózni és eljárni, ha a katás vállalkozó egyúttal egy kft.-ben is közreműködő tag? Nem elképzelhetetlen az a helyzet, ha a családi vállalkozás tagjaként más, a nagy biznisztől független vállalkozást is visz valaki. De hogyan kell ezt lepapírozni?

A problémát az okozhatja, hogy katásként lehet a vállalkozó főállású és nem főállású is, előbbi 50, utóbbi 25 ezer forint havi kata megfizetésével jár. Emellett azonban a tagi jogviszony után is adózni kell. De milyen formában? Munkaviszonyban? Megbízási szerződéssel? Tagi jogviszonyban? És mennyi adót, járulékot kell fizetni?

Az első időszakban nem volt egyértelmű, de az adózóna.hu szakértői szerint

2014 januárjától hasonló esetben mindig a tagsági jogviszony a mérvadó.

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatait, akkor e szerint kell eljárni, vagyis legalább a minimálbérig meg kell fizetni az adókat és járulékokat. A munkaviszony mellett a katás adózás természetesen csak mellékes lesz, vagyis 25 ezer forint.

Rossz hírünk van, főnök, adóznod kell! Forrás: 123RF

Nincs ez másképp akkor sem, ha nem munkaviszonyban, hanem tagi jogviszonyban tevékenykedik az ügyvezető, csak akkor egy kicsit bonyolultabb a járulékalap kiszámítása. Ügyvezetőként a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Ha ez megvan, a kata itt is csak 25 ezer forint lesz.

A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy katásként legyen főállású valaki, majd a tagi jogviszonyban biztosítottként megússza a járulékfizetést, illetve hogy csak a ténylegesen elért jövedelem után fizesse meg a közterheket. Nem lehet letudni a járulékfizetést azzal, hogy nulla forintért vállalja az ügyvezetést, így a közteher is nulla forint lesz. Erre csak abban az esetben van lehetőség, ha az ügyvezető nem tag a vállalkozásban.