Ketyeg a ghánai kakaóbomba

A cocoa farmer spreading cocoa beans out to dry at his farm, Ghana, West Africa, Africa

A világ kakaótermelésének kétharmadát adja Elefántcsontpart és Ghána. Azonban hiába szomszédos egymással a két ország, a politikai ígéretek miatt elég jelentős az eltérés a kakaóbab felvásárlási árában. Emiatt határokon átívelő csempészhálózatok alakultak ki, míg Ghána kutyaszorítóba került.

Időről-időre megjelennek azok a szakértői elemzések, amelyek azt jósolják, hogy néhány évtizeden belül luxuscikk lesz a kakaó és a kávé. A jóslat melletti érvek világosak.

A világ népessége növekszik, 2050-re már 9,8 milliárd ember csokoládéigényét kell kielégíteni. Emellett a kakaótermesztés csak egy nagyon szűk földrajzi sávban lehetséges, amelynek mérete folyamatosan csökken. Így a dolgok abba az irányba mutatnak, hogy a növekvő keresletet várhatóan egyre kisebb kínálatot képes kielégíteni,

ami az árak drasztikus emelkedéséhez vezethet.

Luxustermék lehet a csokoládé Forrás: AFP/Philippe Huguen

Természetesen a rövid távú hatások ennél sokkal bonyolultabbak. A kakaó árfolyamát már most is sok tényező befolyásolja: az időjárás mellett, akár egy forradalom, vagy egy járvány is alakíthatja a felvásárlási árakat.

Jelenleg egy tonna kakaóért 1976 dollárt adnak,

az árfolyam harmadával esett vissza egy év alatt.

Egy éve még az árfolyam 2883 dollár volt, a rekordot a kakaóbab 2014-ben érte el, ekkor 3300 dollárt is adtak érte – írja a Bloomberg.

Hatalmas az árfolyam esése Forrás: Investing.com

Az árfolyam beszakadása mögött több tényező áll. Az idei jó időjárás rekordtermést hozott Nyugat-Afrikában, viszont az egyre egészségtudatosabb vásárlók sokkal kevesebb csokoládét vásároltak. Ráadásul a termelők is próbálnak újabb és újabb ültetvényeket megnyitni, így a túlkínálat akkora lett, hogy ma már

gyakorlatilag zsákokban áll a legfőbb exportőrök kikötőiben a kakaóbab.

Ghánai munkások egy ültetvényen kakaóbabokkal teli zsákokat mérnek Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Ghána és Elefántcsontpart okosban megoldja

A világ két legnagyobb kakaóbab-termelő országa Elefántcsontpart és Ghána.

A két afrikai állam a globális kínálat 60 százalékáért felel.

Elefántcsontparton 1,45 millió tonna, míg Ghánában 835 ezer tonna az éves termés a worldatlas.com adatai szerint.

Azonban a két szomszédos országban különböző ára van a kakaóbabnak, egy 64 kilós zsákért

27 dollárral adnak többet Ghánában, mint Elefántcsontparton.

Ezért megindult az illegális kereskedelem a két ország határán, amely jóindulattal sem nevezhető szigorúan ellenőrzöttnek. Az árrés miatt gyakorlatilag tömegek vándorolnak a határhoz, ahol átveszik az olcsó kakaóbabot, és nagy haszonnal adják tovább Ghánában.

Míg egy zsák kakaóbab Elefántcsontparton 80 dollár, addig Ghánában 107.

A csempészet óriási mértéket öltött, becslések szerint idén 70 ezer tonna kakaó szivárgott át a határokon,

ami a ghánai termelés 7 százalékának felel meg.

Ghánába áramlik az elefántcsontparti kakaó Forrás: AFP/Ben Langdon

Viszonyításképpen érdemes megemlíteni, hogy a világ 10. legnagyobb kakaóbab-termesztője a Dominikai Köztársaság 68 ezer tonnányi kakaót ad a globális mennyiséghez, ez kisebb, mint a csempészett mennyiség.

A dolgok ráadásul várhatóan csak romlanak, hiszen októberben újabb nagy betakarítás következik.

A csempészésnek köszönhető kár 2,25 milliárd dollárosra becsülhető.

Minek köszönhető az árak közötti különbség?

Az elefántcsontparti és a ghánai kormány is az elmúlt években folyamatosan emelte a kakaóbab felvásárlási árát. A világpiaci árfolyam visszaesése miatt az elefántcsontparti kormány vágott a rögzített felvásárlási árfolyamon, hogy a két árfolyam összhangban legyen egymással.

Azonban Ghánában az árfolyam csökkentése politikai nehézségekbe ütközött,

hiszen a lépéssel több ezer szegény család megélhetését tennék kockára.

Ghánai munkás egy kakaóültetvényen Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Nana Akufo-Addo elnök a decemberi választásokat például annak köszönhetően nyerte meg, hogy azt ígérte, növelni fogja a mezőgazdasági termelést és a felvásárlási árakat is. Azonban a világpiac közbeszólt, így Ghánának gyakorlatilag nagyon kis mozgástere maradt a nemzetközi piacon.

Míg a világpiaci ár 2000 dollár alá csökkent,

addig az állam továbbra is 1700 dolláros árfolyamon vásárolja fel a kakaóbabot a termelőktől.

A ghánai kormány amellett, hogy tagadja a csempészet tényét, nehéz helyzetben van. Elemzők szerint ugyanis előbb-utóbb muszáj lesz a felvásárlási árfolyamot csökkenti, míg a termelők még mindig abban reménykednek, hogy a kormány betartja ígéretét, és áremelés következik.