A gazdaság különféle ágazataiban jelen van a digitalizáció, így a magyar GDP 20-21 százalékát adja ez a terület, és 400 ezer munkahelyet biztosít – mondta Solymár Károly. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint, ha az infrastruktúra nincsen rendben, akkor nem lehet a digitális stratégiát megalkotni. Ha egy településre nem jut el a szupergyors internet, akkor azon a településen nem lesz gazdasági fejlődés – mondta a politikus. Az állam 200 milliárd forintot fordít az 5G kiépítésére.
Solymár elmondta, hogy az oktatásnak meg kell újulnia a digitalizáció eszközeivel, így
az összes köznevelési intézmény 30 milliárd fejlesztési forráshoz jut a következő időszakban.
A kormány 22,9 milliárd forinttal támogatja a digitális készségek fejlesztését, ami több százezer ember képzését segíti majd. Az IKT-szektor a hazai GDP hét százalékát adja, amivel vezető helyen vagyunk Európában – mondta a helyettes államtitkár. Hogy ez a versenyelőnyünk megmaradjon ahhoz tovább kell fejlődni, és ezért támogatja a kormány az informatikai képzések bővítését. Vállalati digitalizációra 76 milliárd forintot költ a kabinet. Ennek a programnak az egyik legfontosabb része a kisvállalkozások támogatása – mondta Solymár.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára a legfontosabb, hogy szabályozói oldalról biztosítsa a digitális gazdaság fejlődését – mondta Karas Monika. Az NMHH vezetője szerint olyan szabályozói környezetet kell a testületnek kialakítania, ami segíti a gazdaság ezen ágazatának fejlődését.
Magyarországon a harmadik leggyorsabb a mobilnet Norvégia és Hollandia után,
a vezetékes internet területén pedig 11-ek vagyunk az unióban, a 4G országos elérhetősége is kiemelkedő világszinten – emlékeztetett az intézmény vezetője. Az 5G fejlesztéséről szólva kiemelte, hogy a hálózatépítésnek óriási a beruházásigénye, európai szinten 660 milliárd euróra becsülik ennek összegét.
Az NMHH ösztönzi a digitális kompetenciák fejlődését, valamint ellenőrzi a fejlesztések jogszerűségét, valamint erősíti a digitális kompetenciákat. Karas elmondta a beruházásösztönzés szempontjából nagy előny, hogy csökkentették a különféle díjakat, valamint értékesítették a 3400-3800 MHz-es frekvenciasáv blokkjait. A tervek között szerepel a 700 MHz-es frekvenciasáv értékesítése. Csak egy tiszta versenyhelyzet megteremtésével lehet elérni, hogy minden ember szabadon hozzáférhessen a digitális javakhoz – mondta az NMHH vezetője.
Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a következő generáció nagy mértékben nyitott arra, hogy minél több információt osszon meg magáról a közösségi térben. Mindez persze nagy veszélyekkel bír, és ezekre megfelelő válaszokat kell adni – tette hozzá. A digitálisan felkészült állampolgár öngondoskodásra alkalmas, szociálisan fejlettebb, jobb munkaerő és vállalkozó kedvű, mint az átlag. Ezeknek az állampolgároknak az összessége egy versenyképesebb országot teremt – mondta a szakember. Soltész rámutatott arra, hogy az internethasználók tekintetében jól állunk az unióban, de több területen le vagyunk maradva.
A digiatlizációnak a legalsó társadalmi rétegig el kell jutnia,
valamin a munkahelyi alkalmazottak digitális bevonására nagyobb hangsúlyt kell fektetni – tette hozzá.