A válaszadók kétharmada az ingatlan bérbeadást tekinti passzív tevékenységnek, felük a pénzügyi befektetéseket is ide sorolta és 47 százalék a saját szellemi termékből származó bevételt is passzív jövedelemforrásként azonosítja. A magasabb végzettségűek egyértelműen tájékozottabbak a témában, így ők az osztalék és üzletrész, a lízingeltetés vagy a saját szellemi termék fogalmával is tisztában vannak.
A válaszadók 83 százaléka nem végez semmilyen passzív jövedelmet biztosító tevékenységet. Akik mégis, azok közül a legtöbben (7 százalék) a tőkeigényesebb pénzügyi befektetésekben és ingatlan bérbeadásban (6 százalék) látták meg a lehetőséget, míg egészen kis hányaduk (3 százalék) a multi-level marketing (MLM) vagy network marketing típusú ügynöki tevékenységbe fekteti erőforrásait.
Ezek a tevékenységi formák jellemzően a fővárosban élők körében népszerűek, a vidéki lakosság szinte alig mutat ilyen aktivitást.
A megkérdezettek majd kétharmada csupán jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekinti passzív forrásait. Mindössze 16 százalékot tesznek ki azok, aki kizárólag így teremtik elő a megélhetéséhez szükséges pénzt és 25 százalék tervezi, hogy hosszú távon ebből akar megélni. Több mint felük viszont folyamatosan keresi az új alternatívákat és fejlesztési lehetőségeket.
Az érdekeltek 70 százaléka havi szinten kevesebb mint 10 órát fordít passzív jövedelemszerző tevékenységének fenntartására és mindössze 13 százalékuk fordít teljes vagy részmunkaidőnyi energiát ilyen tevékenységre.
Minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe: a legtöbben ingatlan bérbeadást (12 százalék) és pénzügyi befektetést (12 százalék) terveznek, de vonzó az internetes vállalkozás indítása is (7 százalék).
A passzív bevételszerzést tervezők 84 százalékát a több pénz motiválja, 34 százalékuk a munkaadójától szeretne függetlenedni, 27 százalékuknak a rugalmasabb időbeosztás a vonzó. Minden ötödik válaszadó a kapcsolatrendszerét szeretné bővíteni ilyen módon a kutatás szerint.