A német és az európai részvények egyaránt látványos évkezdést produkáltak 2017-ben, azonban a nyári bukdácsolások eredményeként sokat el is veszítettek ebből a nyereségből. Az elmúlt hetekben viszont újra beköszöntött a felívelés, a vasárnap esedékes német szövetségi választások viszont akár vissza is foghatják a jelenlegi lendületet – írja a CNBC.
A történelmi adatok elemzéséből ugyanis kiderül, hogyan teljesítettek az európai részvényindexek a korábbi német választások után. A CNBC 1990-től szedte össze az elérhető számokat. Ezek alapján az látszik, hogy a 30 legnagyobb német vállalat papírját tömörítő DAX 30 index
átlagosan 0,94 százalékos zsugorodást produkált a választásokat követő két kereskedési napon.
Mindössze két olyan eset volt, amikor a mutató pozitív teljesítményt ért el, míg a leginkább drámai – 3,37 százalékos – esés 2002-ben jött össze.
Ha kitágítjuk a képet, és a szélesebb európai környezetet nézzük, a brit FTSE 100 sem reagált sokkal jobban a német választásokra. A londoni benchmark átlagosan 0,85 százalékot gyengült a vizsgált időszakokban, míg a francia CAC 40 a német és a brit közötti, mínusz 0,91 százalékos eredményt ért el átlagosan. Ezzel párhuzamosan a 25 legfontosabb holland papírt magában foglaló amszterdami AEX index „mindössze" 0,38 százalékos átlagos csökkenést produkált.
A teljes palettáról valójában
csak a belga benchmark index, a BEL 20 volt képest pozitív átlagot összehozni,
de még ez is csupán 0,05 százalékos emelkedést jelent a német választások utáni két kereskedési napon.
Mindemellett a devizapiacra vonatkozóan is rendelkezésre állnak történelmi számok. Az euró például idén igen szépen menetelt, és közel 13 százalékot erősödött az amerikai dollár ellenében. Ha azonban a történelem ismétli önmagát, akkor ez sem biztos hogy elég lesz a német választások utáni napokban az izmosodáshoz. Miután 1999-ben bevezették az eurót, négy választást tartottak Németországban, melyek után
az európai közös deviza átlagosan 0,27 százalékos esést mutatott.
A dollár elleni történelmi csökkenések azonban elmaradnak attól, amilyen mértékben az euró a fonttal és a japán jennel szemben gyengült a választások után. Míg az előbbi ellenében az átlagos zsugorodás 0,50, addig az utóbbival szemben 0,62 százalékos volt.
Noha a történelem ismerete a befektetők számára is igen tanulságos lehet, fontos látni, hogy a jelenlegi helyzetben több olyan konkrét tényező van, amely alapjaiban befolyásolhatja a német választások utáni kereskedés irányát. Ilyen például az Észak-Koreával fennálló konfliktus, vagy az extrém laza monetáris politika által dominált időszak végének közeledte. Mindazonáltal az eddigi példák alapján úgy tűnik, mindenképpen érdemes óvatosnak lenni a választások utáni első kereskedési napon.