Nigériában a banánhulladékból előállított biogázé lehet a jövő

A 186 milliós lakosú Nigéria az afrikai kontinens, de vélhetően a globális világ legellentmondásosabb államai közé tartozik. Néhány éve a nigériai típusú csalások veszélyeiről írt a magyar média is, nemrégiben pedig azért került az ország a figyelem középpontjába, mert az ottaniak körében népszerű lett, hogy – részben státuszszimbólumként – hiénákat, gibbonokat, és veszélyes kígyókat tartsanak házi kedvencként. Most újabb, ezúttal energetikai hírek jötte Nigériából: több ezer tonna gyümölcshulladékot vethetnek be villamosenergia-termelésre a régi fővárosban, Lagosban.

Még a legakkurátusabb elemzőkön is kifog Nigéria, annyi nehezen átlátható társadalmi és gazdasági körülmény van az ország életében. Nincs ez másként az energiaszektort illetően sem. Körülbelül 75 millió ember nem fér hozzá központi ellátásból a villamos energiához, noha az ország a világ egyik legkomolyabb kőolaj-tartalékán ül. A vidéki térségek infrastruktúrája és általános egészségügyi színvonala leromlott, miközben az új fővárosra, Abujára és luxusépületeire milliárdokat költött az akkori kormány. Az állam bevételeinek jelentős része származik az olaj- és gázexportból, ennek ellenére a Niger deltájának vidéke időnként magára hagyott senkiföldjének tűnik, ahol militáns csoportok garázdálkodnak, veszélyeztetve a vezetékeket.

2014-ben megtörtént az energiaszektor megnyitása a magántőke számára, ám annak előkészítetlensége, a tőkehiány és a korrupció miatt, nem hozta meg a várt eredményt.

Most a banán és más gyümölcsök lehetnek az új energiakánaán kulcsai, legalábbis Lagosban. De nem a kormánynak, hanem egy magánkezdeményezésnek köszönhetően.

Ilyen minibuszokkal lehet eljutni a népszerű lagosi piacokra Nigériában Forrás: AFP/Stefan Heunis

Potenciálisan akár meg is újulhatnának

Az energiaszektor megnyitása a magántőke előtt, finoman fogalmazva is felemás eredményre vezetett.

Elemzők szerint, a kormány nem támasztott számonkérhető elvárásokat a magánbefektetők felé.

Így sok vállalat úgy került magánkézbe, hogy az elvárt korszerűsítési, hálózatbővítési feladatokat végül nem végezték el – mondja Kalu Idika Kalu, közgazdász és volt pénzügyminiszter. A kormány pedig lényegében tehetetlenül nézte, ahogy a pénz egy része eltűnik a zsebekben. Az emberi tényező volt a legnagyobb problémaforrás – ezt Yemo Oke, az energetika jogi vonatkozásaival foglalkozó szakember, a Lagosi Egyetem docense tette hozzá.

A nigériai kormány, felismerve az energetikai reform félresiklását, figyelmét a megújuló energiákra irányította. Egy jelentés szerint,

az ország napenergia-termelési potenciálja meghaladja a 427 000 megawattot.

Ez pontosan 85-ször akkora, mint amekkora villamos energiát jelenleg termelnek az országban. 2016-ban ezért 2,5 milliárd dollárt különítettek el arra, hogy – magánbefektetőkkel közösen – 14 megújuló energiát hasznosító projekttel, 1000 megawattal növeljék a nemzeti hálózatban rendelkezésre álló energiát.

Van azonban egy másik lehetőség, amelyben az állam szintén fantáziát látott, majd az első próbálkozások után, magára hagyta a kezdeményezést.

A Lagos városában található, népszerű Ikosi gyümölcspiacon azonban úgy gondolják, fel kellene támasztani a 2013-ban kipróbált, majd elfelejtett biogáz-termelést.

Gyümölcshulladék ugyanis azóta is bőven termelődik az eljáráshoz.

Biogáz erőmű Németországban: ennél jóval kisebb, de ugyanúgy környezetbarát az Ikos piac erőműve Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Hinrich Bäsemann

Több ezer tonna banánhéjból lehetne tisztaenergia

2013-ban a kormány megállapodott egy lagosi székhelyű, fenntarthatósággal foglalkozó céggel a piaci biogáz üzem felállítására.

Az üzemben baktériumokkal bontották le a hulladékot, melynek gázai az áramtermelő turbinákat hajtották meg, mintegy 50 közeli üzlet energiaszükségletét biztosítva.

A termelők és az árusok örültek: a piac naponta 5 000 tonna hulladékot termel, melynek fele szerves, főként gyümölcsök, elsősorban banán hulladéka. A kereskedőknek nem kellett külön fizetni a hulladék elszállításért, hanem ingyen odaadhatták a biogáz üzemnek, amely környezetbarát módon termelt abból energiát számukra.

A banánhéjat és más gyümölcshulladékot tonnaszámra hasznosíthatná az újraindított üzem Forrás: 123RF

Az ígéretesen indult, nemzetközi elismerést kiváltó projekt 3 év után hasalt el.

Egész pontosan 2016 március 31-én, 12 óra 58 perckor, amikor is Nigéria villamosenergia-hálózata totálisan összeomlott.

Korábban soha nem volt arra példa, hogy órák teltek el úgy, hogy az ország egyetlen megawatt energia előállítására is képtelen volt. A csúfos esemény után vezetői fejek hullottak, a hulladékgazdálkodó cég új főnöke pedig – amelyhez a biogáz üzem tartozik – egyszerűen leállíttatta a működést.

Az Ikos kereskedői pedig újra meg kellett hogy szokják az esti sötétséget az olcsó és környezetbarát áram hiányában.

'A hulladékpénz' jelmondattal kampányolnak a biogáz üzemért

A kereskedők most összefogtak azért, hogy az üzem újra munkába álljon, és környezetbarát energiát termeljen a piac számára. A kezdeményezés élére Ajano Ojo, egy helyi nagykereskedő állt, akit a többiek csak „Hulladékátalakítónak" becéznek. Ojo azt mondja, nem csak a piac jelenleg nem működő üzemét kellene újraindítani, hanem

a technológiát a háztartásokban is el kellene terjeszteni.

Hatalmas mennyiségű szerves hulladék marad marad minden nap a lagosi piacokon Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A banánkereskedő egyébként ezzel is foglalkozik, hasonló, csak kisebb üzemeket értékesít nigériai otthonok számára. Szemét ugyanis mindenütt van. Az ebből származó bevételével maga is beszállna a piaci biogáz üzem újraindításához és rentábilissá tételéhez.

A kereskedők úgy vélik, a kormánynak elkötelezettséget kellene vállalnia a környezetbarát energiatermelési módok mellett.

A biogáz üzem egyúttal jelentős könnyebbséget jelentene a hulladék kezelésében is.

Lagosban az Ikosi piac az egyik legnagyobb hulladék-előállító, de a város egészében naponta további 8 ezer tonna szemét keletkezik. Ennek jelentős részét hasznosíthatnák ezek az erőművek. Egyes szakértők pedig úgy vélik,

az Afrika egyik legnépesebb településének számító Lagos városa, akár teljes energiaszükségletét fedezni tudná a hulladék hasznosításából.

A piac árusai szerint egyértelmű, hogy a kormánynak ki kell állnia ezek mellett a megoldások mellett.