A törvény szerint a pótszabadság a 16 évesnél fiatalabb gyerek után jár, és 2012 óta mindkét szülő alanyi jogon igénybe veheti - korábban csak az egyik szülőnek járt. Tört évet nem számolnak, az első év, amikor pótszabadság jár, amikor a gyerek megszületik, az utolsó, amikor betölti a 16. életévét. Kikötés még, hogy a gyerek és a szülő egy háztartásban éljen, és ehhez nem elegendő az ugyanazon címre szóló lakcímkártya - mutat rá az ado.hu.
Ez azt jelenti, hogy a kollégiumba vonult gimnazista után már nem jár pótszabadság, miközben például családi pótlék még igen.
Az igazi kavarodást persze nem ez jelenti, hanem a széthulló, újjáalakuló családok és azok kezelése. Ha a szülők szétköltöznek, akkor a pótszabadság annak a szülőnek jár, akivel a gyerek továbbra is egy háztartásban él. Az elköltöző szülő tehát már az elköltözéssel elveszíti a jogosultságot a pótszabadságra, ehhez nem kell kimondani a válást, nem kell véget érnie a gyermekelhelyezési pernek.
Az is fontos ugyanakkor, hogy ha a gyerekkel maradt szülő új kapcsolatot kezd, és közös háztartásban kezdenek élni, a szülő új párja nem kapja meg a jogot a pótszabadságra. Akkor sem, ha ez a kapcsolat már évtizedek óta tart, s akkor sem, ha közös gyerek is születik, ez esetben csak a közös gyerekre kérheti a plusz két napot.
Más a helyzet, ha a gyerekkel maradt szülő újra házasodik. A pótszabadság ugyanis a szülő mellett jár a szülő házastársának is. A szakportál arra is figyelmeztet: ha a szülők együtt is vannak, amennyiben az egyikük tartósan nem tartózkodik velük életvitelszerűen - mert tartósan külföldön vállal munkát például - akkor a távol lévő szülő elesik a pótszabadságtól. Utóbbi persze speciális, hiszen a tartósan, nem kiküldetésben külföldön munkát vállalókra nem a hazai munkajogi szabályok vonatkoznak.