A megkérdezett fiatalok jelentős része, négyötöde, úgy gondolja, hogy az elkövetkező években tovább fog emelkedni azok száma, akik külföldön vállalnak munkát. A kutatás arra is rámutat, hogy a magyar tinik szerint nőni a különbség a szegények és a gazdagok között.
Pozitívan nyilatkoztak viszont az itthon megszerzett diploma értékéről, valamint a nemek közötti fizetésbeli aránytalanság mérséklődéséről.
A felmérésben elsősorban azt vizsgálták, hogy a jövő munkáltatójának milyen elvárásoknak kell majd megfelelnie ahhoz, hogy versenyképes tudjon maradni a piacon. A hazai munkavállalók közel felét kitöltő Y generációról már rengeteg tanulmány készült, viszont a mostani gimnazistákról és főiskolásokról eddig keveset tudtak.
Szabó Zoltán, a BT ügyvezetője elmondta, hogy míg régebben a frissen végzett főiskolások gyakorlatilag bármilyen munkát elvállaltak azért, hogy dolgozni tudjanak, ma már a munkaerőhiány miatt nagyobb választási lehetőség tárulkozik eléjük, és szabadon válogathatnak a munkáltatók között.
A munkaerőhiány miatt lépéselőnybe kerültek a vállalatok, ezért szerették volna megtudni, hogy mi az, amit a fiatalok a potenciális munkaadójukban keresnek.
A felmérésből kiderül, hogy a a szolgáltató központok (SSC) által kínált karrierlehetőségek és fizetések, teljesen összhangban vannak azzal, amit a Z generáció elképzel, viszont kihívást jelent, hogy tudatosítsák a fiatalokban: itthon is vannak kiváló karrierlehetőségek. A legnehezebb arról meggyőzni őket, hogy az általuk vizionált fizetés és karrier Magyarországon is elérhető számukra, de ehhez gyorsan fejlődő szektort kell választaniuk.
Aggasztó, hogy a válaszadók 20 százaléka képzeli el életét külföldön. Nekik két százalékuk orvosnak tanul, 10 százalékuk pedig pedagógusnak.
A kutatásból szintén megtudhatjuk, hogy a nők számára alacsonyabb az álomfizetés. Míg a női válaszadók 369 000 forintos nettó fizetéssel is nagyon boldogok lennének, addig a férfiak 471 000 forintot szeretnének kézhez kapni. A felmérésben szereplők életkora is nagyban befolyásolja az általuk megnevezett összeget. A fiatalabbak sokkal nagyravágyóbbak, ők 447 000 forintot szeretnének keresni, az idősebb korosztály viszont már 399 000 forinttal is beérné.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a fentebb említett számok a kifejezetten jó fizetésre vonatkoznak. A fiatalok ennél teljesen eltérőt összeget tartanak megfelelőnek. Az összesített adatok szerint a Z generáció 269 000 forint nettó fizetést jelől meg jónak. Eltérés figyelhető meg itt is a nemek és a korosztályok között.
A férfiak átlagosan 304 000 forintot jelöltek meg jó fizetésnek, a nők viszont ennél kevesebbre gondolnak, 235 000 forintra. Az is megfigyelhető, hogy a 14 és 19 év közé eső korcsoport igényeinek kielégítéséhez sokkal magasabb lécet kell megugrania a jövő munkáltatóinak. Az általuk megnevezett fizetés, amit megfelelőnek gondolnak, 289 000 forint, míg az idősebb korcsoport beérné 254 000 forinttal is.
Ezek teljesen reális számok, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, átlagkereset 292 000 forint volt idén augusztusban.
A nők az alacsonyabb bér mellett kötöttségekkel járó munkakört is elfogadnak. Számukra fontosabb a munkahely kiválasztásánál a biztonság, a munkakörülmények, a munkahely hangulata és a családbarátság. A férfiak ezzel szemben a fizetést, az előrelépési lehetőségeket, a modern irodai környezet és a cég hírnevét veszik figyelembe amikor munkahelyet választanak.
A Z generációnál egyértelműen a fizetés áll a fontossági sorrend élén. A válaszadók 80 százalékánál szerepelt, és minden negyediknél a legfontosabb tényező volt a munkahely választásnál.
Kiderült az is, hogy a szolgáltató központok szektorát kedvezően ítélik meg a fiatalok. A válaszadók csaknem kétharmada szívesen dolgozna ilyen jellegű cégnél. Szabó Zoltán hozzátette, hogy a szolgáltató központok nem örvendenek egyértelműen pozitív megítélésnek, nem teljesen világos, hogy milyen munkavégzés folyik jelenleg ezekben a központokban és a szektor ismertségén is van még mit javítani.